<\/p>\n\n\n\n
[Zene]
1948 \u00f3ta a teljes vas\u00fath\u00e1l\u00f3zat, a DPRK a Koreai \u00c1llamvasutak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1ll.
A szervezet a Vas\u00fati Miniszt\u00e9rium \u00fczemeltet\u00e9si karjak\u00e9nt szolg\u00e1l, ami egy korm\u00e1nyzati test\u00fclet, mely felel\u0151s, hogy fel\u00fcgyelje az \u00e1ltal\u00e1nos \u00fczemeltet\u00e9st.
Hab\u00e1r ma m\u00e1r a h\u00e1l\u00f3zatot egyk\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, ez egy viszonylag \u00faj fejleszt\u00e9s.
A korai \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek legt\u00f6bbje megt\u00f6rt\u00e9nt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a jap\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n, ami egy jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9st hozott az infrastrukt\u00fara projektekben eg\u00e9sz Kore\u00e1ban.
Ebben a vide\u00f3ban megtekintj\u00fck a h\u00e1l\u00f3zatot, amely a modern Koreai \u00c1llamvasutakat alkotja.
Kezdetnek azokra a vonalakra \u00f6sszpontos\u00edtunk, amik a 38. sz\u00e9less\u00e9gi k\u00f6rt\u0151l \u00e9szakra \u00e9p\u00fcltek meg, amikor Korea m\u00e9g egys\u00e9ges volt.
Igaz\u00e1b\u00f3l nem lesz\u00fcnk k\u00e9pesek m\u00e9lyre hatolni a legkisebb r\u00e9szletekbe ebben a vide\u00f3ban.
De kell adjon nektek egy elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a vas\u00fat hogyan n\u0151tt \u00e1t a m\u00falt sz\u00e1zadb\u00f3l a mai 4700 kilom\u00e9teres h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1.
[Kyongui vonal, 1906]
Az els\u0151 f\u0151 vas\u00fatvonal, mely kereszt\u00fclhaladt Korea \u00e9szaki fel\u00e9n, a Kyongui vonal volt, megnyitva 1906-ban,
Kyungsongb\u00f3l a mai modern Sz\u00f6ul-ig, Phenjan-on kereszt\u00fcl, \u00e9s kapcsolatba ker\u00fclve az \u00e9szaki hat\u00e1ron K\u00edn\u00e1val.
[Pyongnam vonal, 1910]
1910-ben egy \u00faj vonalat nyitottak meg, \u00f6sszek\u00f6tve Pyongyang-ot Nampo kik\u00f6t\u0151 v\u00e1ros\u00e1val.
Ez a Pyongyang vonal a legr\u00e9gibb vonal a h\u00e1l\u00f3zaton, amely m\u00e9g mind\u00e9g megtartotta az eredeti nev\u00e9t
[K\u00edna, Korea, Sz\u00f6ul, Jap\u00e1n, Csendes \u00f3ce\u00e1n, Sz\u00e1m, Bangkok
Ett\u0151l a pontt\u00f3l 1945-ig Korea jap\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s alatt \u00e1llt. A jap\u00e1nok er\u0151sen beruh\u00e1ztak az infrastrukt\u00far\u00e1ba szerte az orsz\u00e1gban, \u00e9s ez okozta a jelzett n\u00f6veked\u00e9st a meg\u00e9p\u00edtett vas\u00fatvonalak sz\u00e1m\u00e1ban.
[Phenjang Colliery vonal, 1911]
1911-ben egy r\u00f6vid vonal ny\u00edlt meg Phenjang \u00e9s Sadong k\u00f6z\u00f6tt, a Phenjang Colliery vonal.
[Kyongsong vonal, 1914]
H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb befejeztek egy f\u0151vonalat, \u00f6sszek\u00f6tve Kyungsong-ot Wonsan kik\u00f6t\u0151j\u00e9vel a keleti parton, melynek neve Kyongsong vonal, hasonl\u00f3an a Pyongnam-hoz.
[Kyongsong Wonsan]
Tiszt\u00e1n l\u00e1thatjuk itt, hogy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a vas\u00fatvonal elnevez\u00e9si rendszer Kore\u00e1ban.
Mindegyik n\u00e9v az els\u0151 sz\u00f3tagot veszi mindk\u00e9t v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s nev\u00e9b\u0151l, hogy vegy\u00fcl\u00e9ksz\u00f3t alkosson.
[Kyomipo vonal, 1915]
1915-ben a Kyomi vonal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte Songnim ipari v\u00e1ros\u00e1t a Taedong foly\u00f3n\u00e1l, a Kyongsang vonallal, becsatlakozva Hwanghu-n\u00e1l.
[Hamgyong vonal, 1920]
K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb meg\u00e9p\u00fclt a leghosszabb vonal, befejezt\u00e9k a Hamgyong vonalat, ami Hamgyong tartom\u00e1ny teljes hossz\u00e1n \u00e1thaladt, \u00f6sszek\u00f6tve Wonsan v\u00e1ros\u00e1t Hueyong v\u00e1ros\u00e1val az \u00e9szaki hat\u00e1ron, K\u00edn\u00e1val.
Ez a vonal \u00e1thalad Chongjin f\u0151 ipari v\u00e1ros\u00e1n, amit ma az ac\u00e9l v\u00e1ros\u00e1nak emlegetnek.
\u00c9s Hamgyong ma a DPRK m\u00e1sodik v\u00e1rosa is. Az 1920-as \u00e9vekben a jap\u00e1n birodalom t\u00falhajszolt \u00e9p\u00edtkez\u00e9st kezdett, meg\u00e9p\u00edtve \u00f6t \u00faj f\u0151vonalat \u00c9szak Kore\u00e1ban.
[Tomun vonal, 1922]
A nyugati Tomun vonal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte Hueyong-ot Kangali-val a t\u00e1voli \u00e9szakon.
[Hamnam vonal, 1923]
A Hamnam vonal \u00e9szakra haladt Hamhung v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l a pujon-i felf\u00f6ldre, eg\u00e9szen Xinhung-ig.
[Hambuk vonal, 1929]
A Hambuk vonalat megnyitott\u00e1k, \u00f6sszek\u00f6tve Musan-t Komusan-nal.
[Tonghae Pukpu vonal, 1929]
\u00c9s a Tonghae Pukpu vonal, ami Yangyang-t\u00f3l indult (ami most d\u00e9l-Korea r\u00e9sze) kereszt\u00fcl a Kung Gangsan r\u00e9gi\u00f3n, hogy ott v\u00e9get \u00e9rjen.
[Sunchon]<\/p>\n\n\n\n