<\/p>\n\n\n\n
Toki\u00f3 a legnagyobb v\u00e1ros a vil\u00e1gon.
39 milli\u00f3 ember lakik ezen a helyen, \u00e9s annak ellen\u00e9re, hogy ilyen nagy, nagyon sok dolog itt kisebbnek t\u0171nik, a kocsikt\u00f3l az \u00e9p\u00fcletekig \u00e9s utc\u00e1kig, \u00e9s m\u00e9g a h\u00edres vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zatuk is. N\u00e9zz\u00fck meg a v\u00e1g\u00e1nyokat e vonat alatt a B sz\u00e1m\u00fa vonalon, Kyot\u00f3ban, \u00f6sszehasonl\u00edtva ezt egy kanadai teher mozdonnyal, a v\u00e1g\u00e1nyok egy kicsit keskenyebbnek n\u00e9znek ki. De mi\u00e9rt van ez? [Zene]
[A 49.-T\u0150L \u00c9SZAKRA, S762]
[Zene]
A vil\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9ben a szabv\u00e1nyos nyomt\u00e1v, azaz a t\u00e1vols\u00e1g a s\u00ednsz\u00e1lak k\u00f6z\u00f6tt 4 l\u00e1b 8.5 h\u00fcvelyk (1435 mm).
Jap\u00e1nban ez csak 3 l\u00e1b 6 h\u00fcvelyk (1067 mm), ezt keskeny nyomt\u00e1vnak nevezik, jellemz\u0151en ez megegyezett a g\u0151zvontat\u00e1s\u00fa Rio Grande vas\u00fat nyomt\u00e1vj\u00e1val a XX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.
Riporter: \u201eA XIX. sz\u00e1zadban a keskeny nyomt\u00e1v\u00fa v\u00e1g\u00e1nyok m\u00e1r 6.000 m\u00e9rf\u00f6ld hosszra terjedtek ki szerte az USA-ban\u201d.
Vagy San Francisco nagyon r\u00e9gi k\u00e1bel-villamosainak nyomt\u00e1vj\u00e1val.
Mi\u00e9rt van ez minden\u00fctt \u00edgy Toki\u00f3ban, amely az egyik legmodernebb v\u00e1rosk\u00f6zpont a vil\u00e1gon?
Jap\u00e1n egy olyan id\u0151szakban kezdett vasutakat \u00e9p\u00edteni, amit Meidzsi restaur\u00e1ci\u00f3nak (1868) neveztek, amikor Commodore Perry (Perry parancsnok) \u00e9s az amerikai flotta fekete haj\u00f3i felbukkantak Edo-ban 1853-ban.
Arra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k a jap\u00e1nokat, hogy al\u00e1\u00edrjanak egy szerz\u0151d\u00e9st a szabad kereskedelemr\u0151l a k\u00fclvil\u00e1ggal, vagy szembe kell n\u00e9zzenek a teljes pusztul\u00e1ssal.
A jap\u00e1n t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra ez egy z\u0171rzavaros id\u0151szak volt, l\u00e1zad\u00e1sra \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt a soguni katonai korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g ellen, azokkal az er\u0151kkel, akik loj\u00e1lisak voltak a cs\u00e1sz\u00e1rhoz. Elkezd\u0151d\u00f6tt egy felvil\u00e1gosod\u00e1si id\u0151szak, amit \u00e9rtelmis\u00e9giek vezettek, \u00e9s az iparos\u00edt\u00f3k, akik Jap\u00e1nt egy modern nemzett\u00e9 \u00e9p\u00edtett\u00e9k, v\u00e9get vetve az \u00fczemanyag probl\u00e9m\u00e1k (ISN) \u00e9s az instabilit\u00e1s \u00e9vsz\u00e1zadainak. A nyugati \u00e1llamok hirtelen megjelen\u00e9se Jap\u00e1n t\u00e1voli szikl\u00e1in\u00e1l \u00e9s a technol\u00f3gia \u00e1temelte Jap\u00e1n k\u00fclf\u00f6ldi politik\u00e1j\u00e1t, hogy utol\u00e9rje a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t.
Ha \u00e1t tudj\u00e1k venni ezeket a technol\u00f3gi\u00e1kat \u00e9s termel\u00e9si m\u00f3dszereket, Jap\u00e1n ugyanazon a szinten lesz, mint azok a nemzetek, akik fenyegett\u00e9k \u0151ket.
\u00c9vtizedekkel kor\u00e1bban a britek megsz\u00e1llt\u00e1k K\u00edn\u00e1t az \u00f3pium kereskedelmen miatt, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k K\u00edn\u00e1t, hogy megnyiss\u00e1k a kik\u00f6t\u0151iket az eur\u00f3pai er\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s csatlakoztathassanak ter\u00fcleteket a brit birodalomhoz. Ez az egykor \u00f3ri\u00e1si \u00e1zsiai szuperhatalom t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli megal\u00e1zott lett n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt. Jap\u00e1n \u00e9szrevette, hogyha azonos szinten lehetne a technol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s az iparban a j\u00e1t\u00e9kmez\u0151n, akkor ezek biztos\u00edtan\u00e1k a szuverenit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s egy helyet a t\u00e1rgyal\u00f3asztaln\u00e1l, abban az esetben, ha Britannia vagy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nem j\u00f6ttek. De Commodore Perry l\u00e1togat\u00e1sai (1854), \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a brit \u00e9s orosz exped\u00edci\u00f3k nem mind voltak ennyire bar\u00e1ts\u00e1gtalanok.
Az egyik els\u0151 dolog, amit az amerikai flotta hozott, az \u00bc l\u00e9pt\u00e9k\u0171 modellvas\u00fat volt, bemutatva a civiliz\u00e1ci\u00f3 gy\u0151zelm\u00e9t a jap\u00e1noknak.
Ennek a vonatnak m\u00e9ly hat\u00e1sa volt a jap\u00e1n hivatalnokokra, akik az amerikai mozdonyok m\u00f6g\u00f6tt utaztak a Yokohamai fogad\u00f3 csarnokhoz.
Az \u00fczenet vil\u00e1gos volt: Jap\u00e1nnak saj\u00e1t vas\u00fatra van sz\u00fcks\u00e9ge. Amikor az els\u0151 vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s Toki\u00f3\u00e9s Yokohama k\u00f6z\u00f6tt felmer\u00fclt 1867-ben, a jap\u00e1n korm\u00e1ny kinevezte Edmund Morrellt, egy civil m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t, aki k\u00e9s\u0151bb Brit \u00c9szak Borne\u00f3ban dolgozott. Morrell azel\u0151tt Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9s \u00daj-Z\u00e9landon is dolgozott, \u00e9s tiszt\u00e1ban volt a gyarmati vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s ig\u00e9nyeivel. Morrell sz\u00e1m\u00e1ra a nyomt\u00e1v kiv\u00e1laszt\u00e1sa nem okozott nagy fejt\u00f6r\u00e9st, annyira, mint k\u00e9s\u0151bb a D\u00e9l-Afrikai angol gyarmaton. A jap\u00e1n vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat meg\u00e9p\u00fclne 3 l\u00e1b 6 h\u00fcvelyk (1067 mm) fokv\u00e1rosi nyomt\u00e1vban, ami egy keskeny nyomt\u00e1v t\u00edpus, ami m\u00e1r sikert aratott Ausztr\u00e1li\u00e1ban, \u00daj-Z\u00e9landon \u00e9s m\u00e9g az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is. Morrel l\u00e1tta, hogy milyen terepszint k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel kell dolgoznia, hogy meg\u00e9p\u00edtse ezt a vasutat. A keskeny nyomt\u00e1v azt jelentette, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9s k\u00f6lts\u00e9ge sokkal olcs\u00f3bb volt, a mozdonyok k\u00f6nnyebbek \u00e9s kompaktak, k\u00e9pesek k\u00f6zlekedni a rizsf\u00f6ldeken, dombokon \u00e9s hegyeken kereszt\u00fcl, \u00e9s kompatibilisek voltak a brit \u00e9s amerikai tervez\u00e9s\u0171 g\u00f6rd\u00fcl\u0151 \u00e1llom\u00e1nnyal. Mint az egy\u00e9b k\u00fclf\u00f6ldiek sz\u00e1zai, akiket a jap\u00e1nok m\u0171szaki tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt, m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt \u00e9s menedzserk\u00e9nt alkalmaztak, Morrel nem volt lusta.
Amikor a viharos id\u0151j\u00e1r\u00e1s meg\u00e1ll\u00edtotta a munk\u00e1t a vonalon, szem\u00e9lyesen h\u00edvta a jap\u00e1n m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket \u00e9s felm\u00e9r\u0151ket (geod\u00e9t\u00e1kat) a h\u00e1z\u00e1ba, el\u0151ad\u00e1sokra.
Ez itt az \u00e1llom\u00e1s egy m\u00e1solata, ezt 2003-ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. Ez \u00e9rdekes lett, mert ennek az igaz\u00e1n modern k\u00f6zt\u00e9rnek a k\u00f6zep\u00e9n helyezkedik el.
A vonalat 1872. szeptember 12-\u00e9n nyitott\u00e1k meg, \u00e9s a munka m\u00e1r t\u00f6bb m\u00e1s vonalon is haladt. A vas\u00fat \u00f6sszek\u00f6tve Kobe-t Osak\u00e1val, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Kyoto-val \u00e9s Otsu-val a Tavikil\u00e1t\u00e1s WA pedig r\u00f6viddel azut\u00e1n lett megnyitva 1874-ben. Egy hasonl\u00f3 \u00fatvonal k\u00f6z\u00f6tte \u00f6ssze Tsuruga-t, Ogaki-t \u00e9s Nagoya-t, \u00f6sszek\u00f6tve a Jap\u00e1n tengert a Csendes \u00d3ce\u00e1nnal.
[Tsuruga, Maibora, Ogaki, Nagoya]
Az \u00e9p\u00edt\u00e9s alacsony k\u00f6lts\u00e9g\u00e9velel \u00e9s a k\u00f6nny\u0171 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel a brit \u00e9s amerikai mozdonyokhoz, a keskeny nyomt\u00e1v volt a helyes v\u00e1laszt\u00e1s, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy Jap\u00e1n \u00f6sszek\u00f6thesse a legfontosabb v\u00e1rosait p\u00e1r \u00e9vtized alatt. 1889-re a l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa Tokaid\u00f3 f\u0151vonal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte Toki\u00f3t Kansai-al
[Osaka, Kyoto, Ogaki, Nagoya, Toyohashi, Shizuoka, Fuji, Atami, Hiratsuka, Yokohama, Tokio]
meger\u0151s\u00edtve a kereskedelmet a k\u00e9t r\u00e9gi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Jap\u00e1n m\u00e1r nem volt tov\u00e1bb egy feud\u00e1lis t\u00e1rsadalom feldarabolva politikai, f\u00f6ldrajzi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel.
Egy egyes\u00fclt, globaliz\u00e1lt nemzet volt, b\u00fcszke a n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re \u00e9s felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1ra egy bizonytalan sz\u00e1zadfordul\u00f3n.
Itt vagyok a Shimbashi \u00e1llom\u00e1son, rengeteg ember van itt.
Annak ellen\u00e9re, hogy ez most m\u00e1r egy el\u00e9gg\u00e9 modern hely, ez val\u00f3j\u00e1ban ez egyik els\u0151 szakasz az orsz\u00e1g vas\u00fat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.
Ez valamikor t\u00e9nyleg a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa volt valaminek, amit v\u00e9g\u00fcl a Tokaido vonalnak neveztek el. Toki\u00f3 \u00e1llom\u00e1s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl m\u00e9g k\u00e9t meg\u00e1ll\u00f3 innen \u00e9szakra.
Ez valamikor \u00e9rdemes kereskedelmi k\u00f6zpont volt, \u00e9s minden m\u00e1s. Egyfajta \u00e9rdekess\u00e9g l\u00e1tni, hogy megeml\u00e9keztek err\u0151l, meg\u0151rizve egy g\u0151zmozdonyt ezen a t\u00e9ren.
Ez egy nagyon jelent\u0151s hely, \u00e9s ezt most elmondhatod, hacsak nem n\u00e9zted meg a tudom\u00e1nyos anyagokban. A v\u00e1ros val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6rben\u0151tte, hab\u00e1r megeml\u00e9kezik r\u00f3la a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben. \u00dagy gondolom, hogy nagyon sok ilyen hely van szerte a vil\u00e1gban, amik t\u00e9nylegesen el\u00e9g jelent\u0151s helyek, ami\u00e9rt a legt\u00f6bb ember annak tartan\u00e1, \u00e9s l\u00e9nyeges r\u00e9szei a t\u00f6rt\u00e9nelemnek.
Nos, megyek egy kicsit jobban k\u00f6r\u00fcln\u00e9zek.
Edmund Morrell nem \u00e9lte meg, hogy l\u00e1ssa a vas\u00fatj\u00e1nak a megnyit\u00e1s\u00e1t. Tuberkul\u00f3zisban szenvedett, m\u00e1r egy ideje miel\u0151tt Jap\u00e1nba j\u00f6tt, \u00e9s meghalt 1871. november 5-\u00e9n, 30 \u00e9ves kor\u00e1ban. Yokoham\u00e1ban a k\u00fclf\u00f6ldiek \u00e1ltal\u00e1nos temet\u0151j\u00e9ben lett eltemetve. Morrell pion\u00edr volt ezekn\u00e9l a gyarmati vasutakn\u00e1l, \u00e9s a h\u00faszas \u00e9vei v\u00e9g\u00e9n csak egy mellszobra \u00e1ll a Sakinaka-i benzink\u00fatn\u00e1l, a vas\u00fat v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u00e1n\u00e1l, amit \u0151 tervezett.
N\u00e9h\u00e1ny jap\u00e1n vas\u00fatvonal norm\u00e1l nyomt\u00e1vval \u00e9p\u00fclt, a 3 l\u00e1b 6 h\u00fcvelykes (1067 mm) vas\u00fatvonalak megmaradtak a jap\u00e1n vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapcs\u00e1nak.
Ez k\u00e9s\u0151bb egy \u00e1ld\u00e1s lett, mivel Toki\u00f3 \u00e9s Osaka t\u00faln\u00e9pesedett v\u00e1rosokk\u00e1 v\u00e1ltak, ahogy ma ismerj\u00fck ezeket.
Manaps\u00e1g Jap\u00e1nnak vannak a legfejlettebb keskeny nyomt\u00e1v\u00fa vonatai a vil\u00e1gon. Egy nyomt\u00e1v, amit jellemz\u0151en cs\u00f6ppnyi g\u0151zmozdonyok szolg\u00e1ltak ki, felm\u00e1szva az alattomos szikl\u00e1kra, a \u201ekolorad\u00f3i\u201d vadonban. Az e2 59 sorozat\u00fa vonatok a Narita expresszen csaknem 130 km\/h sebess\u00e9ggel \u00fczemelnek, olyan gyorsan, mint az Acela nagysebess\u00e9g\u0171 vonat az Amtrak \u00e9szak-keleti folyos\u00f3j\u00e1n.
Az emberek elmondj\u00e1k, hogy a Shikansen vonalak hogyan \u00e9p\u00fcltek sz\u00e9lesebb nyomt\u00e1v\u00fa v\u00e1g\u00e1nyra. Ezek t\u00e9nylegesen a glob\u00e1lis szabv\u00e1ny alapj\u00e1n \u00e9p\u00fcltek: 4 l\u00e1b \u00e9s 8.5 h\u00fcvelyk (1435 mm).
M\u00e9g a modern Jap\u00e1nban is, egy vil\u00e1g els\u0151 orsz\u00e1gban, a keskeny nyomt\u00e1v, amit valamikor a teher vas\u00fatvonalak sz\u00e1m\u00e1ra terveztek egy hat\u00e1r menti gyarmaton, kiv\u00e1l\u00f3nak bizonyultak.
Morrell \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t neh\u00e9z elfelejteni.
Az egy \u00e9rdekes l\u00e1bjegyzet a vil\u00e1g egyik legegyedibb orsz\u00e1g\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, \u00e9s ez csak egy ok, hogy Jap\u00e1n mi\u00e9rt n\u0151tt olyanra, amilyen ma.
[A T\u00d6RT\u00c9NETEK FONTOSAK]
[A 49.-T\u0150L \u00c9SZAKRA]
[Zene]<\/p>\n\n\n\n
Kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s:
A m\u00e1sodik Brit Birodalom<\/p>\n\n\n\n
A 19. sz\u00e1zadi brit politika els\u0151dleges c\u00e9lja a legnagyobb \u00e9s legfontosabb gyarmat, India v\u00e9delme \u00e9s gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek fenntart\u00e1sa volt \u00c1zsi\u00e1ban.
A Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g tov\u00e1bb terjeszkedett, biztos\u00edtva a Brit Birodalom \u00e1zsiai gyarapod\u00e1s\u00e1t.
A t\u00e1rsas\u00e1g hadserege a h\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00faban t\u00e1mogatta a Kir\u00e1lyi Haditenger\u00e9szet er\u0151it, valamint t\u00f6bb Indi\u00e1n k\u00edv\u00fcli hadm\u0171veletben is r\u00e9szt vett:
Nap\u00f3leon Egyiptomb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ki\u0171z\u00e9s\u00e9ben (1799), a holland fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3 J\u00e1va elfoglal\u00e1s\u00e1ban (1811), Szingap\u00far (1819), Melaka (1824) megszerz\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a Burm\u00e1ban (1826) elszenvedett veres\u00e9gben.
Az 1730-as \u00e9vekt\u0151l a t\u00e1rsas\u00e1g indiai telepei kivett\u00e9k r\u00e9sz\u00fcket az egyre nagyobb j\u00f6vedelmet hoz\u00f3, K\u00edn\u00e1val bonyol\u00edtott \u00f3pium-kereskedelemb\u0151l.
A keresked\u00e9st a Csing-dinasztia t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl helyezte 1729-ben, de a t\u00e1rsas\u00e1g folytatta az illeg\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9get, \u00e9s az \u00edgy keletkezett extra bev\u00e9tel\u00e9t az anyaorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 teaimport ellent\u00e9telez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lta fel. A kereskedelem besz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 k\u00ednai int\u00e9zked\u00e9sek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1839-ben Kantonban 20 000 l\u00e1da \u00f3piumot koboztak el a k\u00ednai hat\u00f3s\u00e1gok, \u00e9s ez volt az egyik f\u0151 oka, hogy Nagy-Britannia megt\u00e1madta K\u00edn\u00e1t, amit az els\u0151 \u00f3piumh\u00e1bor\u00fak\u00e9nt tartanak sz\u00e1mon. A h\u00e1bor\u00faban elfoglalta Nagy-Britannia az akkor m\u00e9g jelent\u00e9ktelennek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Hongkong sziget\u00e9t.
Az els\u0151 \u00f3piumh\u00e1bor\u00fa (1839\u20131842)<\/p>\n\n\n\n
Az eur\u00f3paiak, Angli\u00e1val az \u00e9len, a kor legnagyobb keresked\u0151i voltak, \u00e9s a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer nagy r\u00e9sz\u00e9t saj\u00e1t \u00e1zsiai gyarmataikon termesztett\u00e9k. Tao-kuang, K\u00edna cs\u00e1sz\u00e1ra betiltotta az \u00f3pium kereskedelm\u00e9t, az orsz\u00e1gba beker\u00fclt \u00f3piumot Lin C\u00f6-hsz\u00fc cs\u00e1sz\u00e1ri biztos elkoboztatta a keresked\u0151kt\u0151l. Az angolok v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt hadihaj\u00f3ikkal felvonultak K\u00edna partjain\u00e1l \u00e9s kirobbantott\u00e1k az els\u0151 \u00f3piumh\u00e1bor\u00fat. A k\u00ednai hadsereg hatalmas technikai h\u00e1tr\u00e1nyban volt, legal\u00e1bb t\u00edzszeres l\u00e9tsz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t nem tudta kamatoztatni. A k\u00ednaiak ugyanis t\u00f6bb mint 200 ezer harcossal b\u00edrtak, szemben a britek 12-13 ezer angol \u00e9s 7 ezer indiai katon\u00e1val rendelkeztek.
Az angolok r\u00f6videsen bevett\u00e9k Kuangcsout (1757-t\u0151l az egyetlen t\u00f6rv\u00e9nyes k\u00fclkereskedelmi kik\u00f6t\u0151 K\u00edn\u00e1ban Kanton volt), elfoglalt\u00e1k Sanghajt, Csencsiangot \u00e9s Nankingot. K\u00edna elvesztette a h\u00e1bor\u00fat, k\u00e9nytelen volt enged\u00e9lyezni a kereskedelmet, 1842-ben Hongkong brit fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt. Daoguang cs\u00e1sz\u00e1r pr\u00f3b\u00e1lta visszaszor\u00edtani az \u00f3pium terjed\u00e9s\u00e9t, a m\u00e1k termeszt\u00e9s\u00e9t, de nem sok sikerrel. A h\u00e1bor\u00fat az 1842. augusztus 29-\u00e9n elfogadott egyenl\u0151tlen szerz\u0151d\u00e9s, a Nankingi egyezm\u00e9ny z\u00e1rta le, ebben azonban nem is utalnak az \u00f3piumkereskedelemre. A szerz\u0151d\u00e9s f\u0151bb r\u00e9szei: K\u00edn\u00e1t 21 milli\u00f3 doll\u00e1r j\u00f3v\u00e1t\u00e9tel fizet\u00e9s\u00e9re k\u00f6telezt\u00e9k, \u00e9s 5 kik\u00f6t\u0151j\u00e9t meg kellett nyitnia a k\u00fclf\u00f6ldi keresked\u0151k el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n