Ez a film j\u00f3val hosszabb, mint amiket kedvtel\u00e9sb\u0151l ford\u00edtgatok, de van magyar nyelv\u0171 g\u00e9pi ford\u00edt\u00e1sa, ez\u00e9rt beteszem a blogba. A g\u00e9pi ford\u00edt\u00e1sn\u00e1l el\u0151fordulhatnak \u00e9rtelmetlen magyar mondatok, \u00e9s nem helyes vas\u00fati szakkifejez\u00e9sek is. Ha nem jelenik meg a magyar felirat: a k\u00e9perny\u0151n a fogasker\u00e9k ikon\/feliratok\/automatikus ford\u00edt\u00e1s\/magyar gombokat kell megnyomni.<\/p>\n\n\n\n
R\u00f6viden az utaz\u00e1s \u00fatvonala. \u00e9s a film \u00e9rdekess\u00e9gei:<\/p>\n\n\n\n
220 m\u00e9rf\u00f6ld ( 357 km) v\u00e1g\u00e1ny, 37 h\u00edd, 86 alag\u00fat, \u00e9s t\u00f6bb mint 100 \u00e9v \u00fczemeltet\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n
A Chihuahua Pacific vas\u00fat, r\u00f6viden El Chepe.<\/p>\n\n\n\n
L\u00e1tv\u00e1nyos utaz\u00e1s a nagyszer\u0171 R\u00e9z Kanyonban.<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1lkozni fogunk emberekkel, akik itt \u00e9lnek \u00e9s dolgoznak e k\u00fcl\u00f6nleges vas\u00fatvonal ment\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
A hegyekt\u0151l az \u00f3ce\u00e1nig fogunk utazni egy nap alatt.<\/p>\n\n\n\n
Enn\u00e9l jobb m\u00e1r nem is lehet, t\u00e9nyleg.<\/p>\n\n\n\n
[A vil\u00e1g legl\u00e1tv\u00e1nyosabb vas\u00fati utaz\u00e1sai, narr\u00e1tor: Bill Nighy]<\/p>\n\n\n\n
[Creel, magass\u00e1g 2330 m a tengerszint felett]<\/p>\n\n\n\n
Napfelkelte Creel cs\u00f6ppnyi \u00e1llom\u00e1s\u00e1n, Mexik\u00f3 legmagasabban fekv\u0151 \u00e1llom\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
100 m\u00e9rf\u00f6ldre (160 km) d\u00e9lnyugatra Chihuahua v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
[Clase Ejecutiva (Biznisz oszt\u00e1ly) El Chepe Expressz]<\/p>\n\n\n\n
[Mauricio Montiez, vonat menedzser, El Chepe]:<\/p>\n\n\n\n
\u201eMinden utaz\u00e1s egy \u00faj kaland, \u00faj utasok, \u00faj emberek. Olyan b\u00fcszke vagyok, hogy ez\u00e9rt dolgozhatok. H\u00e1rom perc \u00e9s indulunk\u201d.<\/p>\n\n\n\n
[(t\u00e9rk\u00e9p): Mexik\u00f3, Creel, Tarahumara hegyek, Divisadero, R\u00e9z Kanyon, Bahuichivo, T\u00e9moris, El Fuerte, Sinaloa, Los Mochis, Csendes \u00d3ce\u00e1n] <\/p>\n\n\n\n
A kilenc \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1s utunk a hegytet\u0151i v\u00e1rosban kezd\u0151dik, Creelben. <\/p>\n\n\n\n
Divisadero-n\u00e1l l\u00e9p\u00fcnk be a l\u00e1tv\u00e1nyos R\u00e9z kanyonba. T\u00e9moris ut\u00e1n kezd a vonat leereszkedni \u00c9szak Amerika legm\u00e9lyebb kanyonj\u00e1ba, az Urique kanyonba. Sinaloa-n\u00e1l bel\u00e9p\u00fcnk a mez\u0151gazdas\u00e1gi s\u00edks\u00e1gokra.<\/p>\n\n\n\n
357 kilom\u00e9ter ut\u00e1n \u00e9r\u00fcnk a c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sunkra: Los Mochis-ba.<\/p>\n\n\n\n
A vonaton h\u00e1rom oszt\u00e1ly van: 1. oszt\u00e1ly, biznisz \u00e9s turista oszt\u00e1ly, \u00e9s 340 utast tud sz\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n
Az El Chepe Mexik\u00f3 v\u00e1lasza az Orient Expresszre.<\/p>\n\n\n\n
6 kocsija van, egy b\u00e1r, egy \u00e9tterem, ami egyben kil\u00e1t\u00f3 kocsik\u00e9nt is szolg\u00e1l, \u00e9s kil\u00e1t\u00f3 teraszk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
7 \u00f3rakor reggeli felszolg\u00e1l\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A vonat menedzser Mauricio h\u00e9t \u00e9ve dolgozik az El Chepe-n.<\/p>\n\n\n\n
[Jerry Pilcher utas]: \u201eMindig a bakancslist\u00e1mon volt. Nem vasutas v\u00e1rosb\u00f3l j\u00f6v\u00f6k, de vonaton h\u00e1zasodtam meg\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A Baltimore-i lak\u00f3snak Jerrynek a mexik\u00f3i vonat\u00fat egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e1lom beteljes\u00fcl\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
[Pedro Palma, t\u00faravezet\u0151]: \u201eSz\u00fcletett R\u00e9z kanyoni vagyok, \u00e9s 39 \u00e9ve ezzel a vonattal utazom. Egyike a top 10 vonatos \u00fatnak a vil\u00e1gon\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Tarahumara hegyek. Vulk\u00e1n kit\u00f6r\u00e9sek alak\u00edtott\u00e1k ki a mexik\u00f3i fenns\u00edkon 130 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt 7380 l\u00e1bbal (2.249 m\u00e9terrel) a tengerszint felett.<\/p>\n\n\n\n
[(t\u00e9rk\u00e9p): Creel, Tarahumara hegyek, Divisadero]<\/p>\n\n\n\n
Az \u00fat els\u0151 szakasza csak 20 m\u00e9rf\u00f6ld (32 km), de a rendk\u00edv\u00fcl kanyarg\u00f3s p\u00e1lya miatt ez k\u00e9t \u00f3r\u00e1s \u00fat.<\/p>\n\n\n\n
Itt nincsenek f\u0151\u00fatvonalak e bar\u00e1ts\u00e1gtalan ter\u00fcleten. Az egyetlen m\u00f3d l\u00e1tni ezt a vad \u00e9s dr\u00e1mai t\u00e1jat, a vonat.<\/p>\n\n\n\n
T\u00f6k\u00e9letes elrejt\u0151z\u00e9si hely. A spanyol inv\u00e1zi\u00f3 idej\u00e9n a 16. sz\u00e1zadban az \u0151slak\u00f3sok ide vonultak vissza, \u00e9s m\u00e9g ma is itt laknak e ter\u00fcleten. <\/p>\n\n\n\n
[Enrique Parra, idegenvezet\u0151]: \u201eEz a n\u00e9pem, ez a kult\u00far\u00e1m, az amori emberek. J\u00f3 fut\u00f3k\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Kb. 50.000 ember z\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge. A gyorsan fut\u00f3 l\u00e1bak n\u00e9pe. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzsek csak gyalog \u00e9rt\u00e9k el egym\u00e1st. <\/p>\n\n\n\n
N\u00e9ha sz\u00e1z \u00f3r\u00e1kat is futnak meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. A Roger Perry j\u00e1t\u00e9kba is be\u00e9p\u00fclt. Kett\u0151 vagy n\u00e9gy j\u00e1t\u00e9kos j\u00e1tssza.<\/p>\n\n\n\n
Egy falabd\u00e1t kell maguk el\u0151tt rugdosni. A c\u00e9lvonal 100 m\u00e9rf\u00f6ldekre van. a j\u00e1t\u00e9k napokig tart, sz\u00fcnet n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Olyan hagyom\u00e1nyos ruh\u00e1kat viselnek a versenyz\u0151k, ahonnan j\u00f6nnek. Mind m\u00e1smilyen. N\u0151k is futnak. Sz\u00e1mukra ez egy marathoni fut\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A vonat \u00faj t\u00e1jra \u00e9r, az elb\u0171v\u00f6l\u0151 R\u00e9z kanyonba. Geol\u00f3giai csoda.<\/p>\n\n\n\n
[Pedro Palma, t\u00faravezet\u0151]: \u201e17 \u00e9ves koromban utaztam el\u0151sz\u00f6r e vonaton. Azt\u00e1n idegenvezet\u0151 lettem, \u00edgy utazhatok e vonaton\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Meglep\u0151 m\u00f3don, e ter\u00fcleten nem rezet b\u00e1ny\u00e1sztak, hanem ez\u00fcst\u00f6t \u00e9s aranyat. A ter\u00fclet neve a zuzm\u00f3val bor\u00edtott szikl\u00e1k \u00e1tsz\u00ednez\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l ered. A R\u00e9z kanyon val\u00f3j\u00e1ban hat k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3-k\u00fapos szurdok. Ezek kombin\u00e1ci\u00f3ja miatt n\u00e9gyszer nagyobb, mint a Grand Kanyon az USA-ban.<\/p>\n\n\n\n
[Gustavo Lozano, idegenvezet\u0151]:<\/p>\n\n\n\n
25 \u00e9ve \u00e9rkezett e r\u00e9gi\u00f3ba. 24.000 n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ld (62.160 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter). Tal\u00e1n a legnagyobb kanyon rendszer a vil\u00e1gon. M\u00f6g\u00f6tte az Urique kanyon.<\/p>\n\n\n\n
Tarahumara hegyek lak\u00f3i \u00fagy hiszik, hogy ezeket a kanyonokat \u00f3ri\u00e1sok l\u00e1bnyomai alkott\u00e1k. Val\u00f3j\u00e1ban vulkanikus l\u00e1va \u00e9s hamu r\u00e9tegei, amik 40 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt keletkeztek. Ezt k\u00f6vet\u0151en foly\u00f3-er\u00f3zi\u00f3 faragta bele a v\u00f6lgyeket.<\/p>\n\n\n\n
A vas\u00fatvonal eredeti c\u00e9lja az volt, hogy \u00f6sszek\u00f6sse a mexik\u00f3i \u00f6bl\u00f6t, keleten, a Csendes \u00f3ce\u00e1nnal nyugaton.<\/p>\n\n\n\n
Sok politikai k\u00fczdelem ut\u00e1n a munk\u00e1t 1861-ben kezdt\u00e9k meg.<\/p>\n\n\n\n
[Rosalvo Delgado, turizmus vez\u00e9rigazgat\u00f3]:<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9p\u00edt\u00e9s 100 \u00e9vig tartott. T\u00f6bb mint 200 km hegy\u00fcnk van. V\u00e9g\u00fcl 1940-ben a mexik\u00f3i korm\u00e1ny vette \u00e1t az \u00e9p\u00edt\u00e9st. E 100 \u00e9v k\u00f6zep\u00e9n forradalom is volt, amikor 10 \u00e9vig \u00e1llt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. V\u00e9g\u00fcl 1961-ben fejezt\u00e9k be. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6lts\u00e9ge 19 milli\u00f3 doll\u00e1r volt. Az El Chepe m\u00e1r k\u00e9t \u00f3r\u00e1ja \u00faton van, ideje beh\u00fazni az els\u0151 \u00e1llom\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n
Divisadero, mely n\u00e9v kil\u00e1t\u00f3pontot jelent, \u00e9s t\u00e9nyleg az, 8200 l\u00e1b (2499 m) magass\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1llom\u00e1son k\u00edv\u00fcl az egyetlen dolog, ami itt e plat\u00f3n l\u00e9tezik, egy kis hotel, a dr\u00f3tk\u00f6t\u00e9lp\u00e1ly\u00e1s felvon\u00f3 alatt.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t kanyon egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re van kil\u00e1t\u00e1s, az Urique kanyon, \u00e9s az Ariki kanyon tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra. 10 percbe telik ezeket keresztezni (a lanovk\u00e1val).<\/p>\n\n\n\n
[Dr\u00f3tk\u00f6t\u00e9l p\u00e1lya]<\/p>\n\n\n\n
Ha Nektek a dr\u00f3tk\u00f6teles felvon\u00f3 nem el\u00e9g izgalmas, van egy (egyszem\u00e9lyes) 1.5 m\u00e9rf\u00f6ld (2.4 km) hossz\u00fa dr\u00f3tk\u00f6t\u00e9lp\u00e1lya, ami a leghosszabb a vil\u00e1gon. Az adrenalinos rohan\u00e1s ut\u00e1n, a visszat\u00e9r\u00e9s kicsit hosszabb id\u0151t vesz ig\u00e9nybe.<\/p>\n\n\n\n
Most m\u00e1r szil\u00e1rdan a f\u00f6ld\u00f6n \u00e1llunk, ideje visszat\u00e9rni a vonatra.<\/p>\n\n\n\n
[(t\u00e9rk\u00e9p): Divisadero, Urique kanyon, Bahuichivo]<\/p>\n\n\n\n
Divisadero ut\u00e1n k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 50 m\u00e9rf\u00f6ld\/h (80 km\/h) sebess\u00e9ggel haladunk a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1sunk, Bahuichivo fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Ez csak 28 m\u00e9rf\u00f6ldes (44.8 km) \u00fat, de dr\u00e1maian lejt\u00fcnk 370 l\u00e1b (113 m) magass\u00e1got egy m\u00e1sik geol\u00f3giai csod\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
A vonat bel\u00e9p a szikl\u00e1s kanyonba. Ez a legm\u00e9lyebb kanyon \u00c9szak Amerik\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Az El Chepe vonat m\u00e1r 3.5 \u00f3r\u00e1ja \u00faton van.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1g\u00e1ny nyomt\u00e1vols\u00e1ga 4 l\u00e1b 8.5 h\u00fcvelyk (1435 mm), a mozdony egy EMD sd70 sorozat\u00fa d\u00edzel-elektromos mozdony.<\/p>\n\n\n\n
Teljes hossza 72 l\u00e1b \u00e9s 4 h\u00fcvelyk (22.05 m), \u00e9s 120 tonn\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
[Ferromex vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g]<\/p>\n\n\n\n
4500 l\u00f3er\u0151s 16 hengeres sz\u00f6rnyeteg.<\/p>\n\n\n\n
Eddig m\u00e1r 65 m\u00e9rf\u00f6ldet (104 km) j\u00f6tt\u00fcnk. A vonatunk \u00e1thalad a Sierra Madre-n.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1thalad\u00e1s a La-la-la h\u00eddon.<\/p>\n\n\n\n
Jerry: \u201eSzent teh\u00e9n! Ezt n\u00e9zz\u00e9tek! Terel\u0151 s\u00ednek. A f\u00fcst m\u00e9g mind\u00e9g j\u00f6n ki az alag\u00fatb\u00f3l, Fenomen\u00e1lis. Az alag\u00fatb\u00f3l egyenesen r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk a h\u00eddra, Ez m\u00e1r jobb nem lehet. De tal\u00e1n esetleg. Nem tudom. Ezen a vonalon minden sarok egy \u00faj meglepet\u00e9s. Hihetetlen\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Az alag\u00fat k\u00e9zzel \u00e9s robbant\u00e1ssal, dinamittal kitermelve a szikl\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Ezek az alagutak a m\u00e9rn\u00f6ki tev\u00e9kenys\u00e9g monument\u00e1lis brav\u00farjai.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sodik meg\u00e1ll\u00f3nk: Bahuichivo. 1300 ember kisv\u00e1rosa. Kb. egy m\u00e9rf\u00f6ldre az \u00e1llom\u00e1st\u00f3l van az elk\u00e9peszt\u0151 Wiki kanyon.<\/p>\n\n\n\n
6200 l\u00e1b (1900 m) magasan van a pereme a foly\u00f3hoz viszony\u00edtva. Ez a legm\u00e9lyebb kanyon \u00c9szak Amerik\u00e1ban. H\u00e1rom \u00f3ra az \u00fat a tetej\u00e9t\u0151l az alj\u00e1ig. Feny\u0151 \u00e9s t\u00f6lgyerd\u0151k. Orland\u00f3 az egyik helyb\u00e9li lak\u00f3s \u00e9pp az Urique kanyonon sz\u00e1guld \u00e1t, hogy megl\u00e1togassa bar\u00e1tj\u00e1t, aki italt gy\u00e1rt egy k\u00f6vetkez\u0151 \u00fcnnep\u00e9lyre.<\/p>\n\n\n\n
[Orlando Berrellezza, t\u00faravezet\u0151]: <\/p>\n\n\n\n
\u201eMost az Urique kanyon legm\u00e9lyebb pontj\u00e1n vagyunk. Az emberek igaz\u00e1n bar\u00e1ts\u00e1gosak. J\u00f6ttem a bar\u00e1tomat megl\u00e1togatni, Bruint. Bruin panol\u00e1t k\u00e9sz\u00edt kukoric\u00e1b\u00f3l. Ezen a h\u00e9ten van egy \u00fcnnep\u00e9ly\u00fck, ez\u00e9rt k\u00e9sz\u00edtik a pinot lei-t. Ez kukoric\u00e1b\u00f3l, v\u00edzb\u0151l \u00e9s f\u0171szerekb\u0151l k\u00e9sz\u00fcl. A bar\u00e1tom egy farmer, kukoric\u00e1t \u00e9s babot termel \u00e9s sok gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1ja is van. Ban\u00e1n, mang\u00f3, narancs.<\/p>\n\n\n\n
Ahol a vas\u00fat megy fent, k\u00e9t fok van, \u00e9s itt \u00e9pp most 20 fok van, ez egy nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ez egy titkos hely sz\u00e1munkra, szinte senki nem tud err\u0151l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Ideje elhagyni Urique-t \u00e9s tov\u00e1bb-behaladni a kanyon rendszerbe.<\/p>\n\n\n\n
Az El Chepe fed\u00e9lzet\u00e9n eb\u00e9did\u0151 van. Raleigh a s\u00e9f f\u0151z a konyh\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Ezeket az \u00e9telek Mexik\u00f3 \u00e9szak-keleti r\u00e9sz\u00e9n jellemz\u0151k. A men\u00fc m\u00e1ra grillezett halszem steak s\u00fclt kaktusszal \u00e9s hagym\u00e1s guacomole \u00e9s cs\u00edp\u0151s salsa.<\/p>\n\n\n\n
\u201eHogy \u0151szinte legyek, nagyon neh\u00e9z e t\u00e1lakat elk\u00e9sz\u00edteni egy mozg\u00f3 vonaton\u201d. <\/p>\n\n\n\n
De nem fogsz semmilyen panaszt hallani Jerryt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Pontosan 11 m\u00e9rf\u00f6ldre (17.6 km-re) vagyunk Bahuichivo-t\u00f3l, ahol Mexik\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny legjobb bora k\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
A min\u0151s\u00e9g ellen\u0151rz\u00e9s a helyi bork\u00e9sz\u00edt\u0151k csak egyik felel\u0151ss\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n
[Bernardo Balderrama, a Balderrama-i sz\u00e1lloda kollekci\u00f3]<\/p>\n\n\n\n
Bernardo egy helyi bork\u00e9sz\u00edt\u0151, Van egy hotele \u00e9s sz\u0151l\u0151je Sara v\u00e1ros\u00e1ban, \u00e9s a t\u00fal\u00e9l\u00e9s egy \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t adja el\u0151:<\/p>\n\n\n\n
\u201eEz a templom, misszi\u00f3val, az 1780-as \u00e9vekb\u0151l. Jezsuita aty\u00e1k alap\u00edtott\u00e1k. \u0150k alap\u00edtott\u00e1k ezt a v\u00e1rost is\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A telepesek hamar \u00e9szrevett\u00e9k, hogy a kl\u00edma t\u00f6k\u00e9letes a bork\u00e9sz\u00edt\u00e9shez.<\/p>\n\n\n\n
\u201eA jezsuit\u00e1knak saj\u00e1t boruk volt. A spanyol kir\u00e1ly ezt megtudta, \u00e9s az eg\u00e9sz kontinens is. A kir\u00e1ly azt gondolta, hogy ez fenyeget\u00e9s a gazdas\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra, ez\u00e9rt megtiltotta Amerik\u00e1ban a sz\u0151l\u0151termel\u00e9st, \u00e9s ki\u0171zte a jezsuit\u00e1kat\u201d.<\/p>\n\n\n\n
III. K\u00e1roly kir\u00e1ly agg\u00f3dott, hogy a jezsuit\u00e1k t\u00fal nagy gazdags\u00e1got szereztek, \u00e9s t\u00fal j\u00f3k a helyi v\u00f6r\u00f6sbor k\u00e9sz\u00edt\u00e9sben, ez\u00e9rt el\u0171zte \u0151ket a ter\u00fcletr\u0151l. A mexik\u00f3i sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyek romba d\u0151ltek, de a borok t\u00fal\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
\u201eAmikor megnyitottuk a hotelt 1975-ben, a hotel kert\u00e9sze el\u0151\u00e1llt a r\u00e9gi jezsuit\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nettel, \u00e9s elkezdt\u00fcnk sz\u0151l\u0151t \u00fcltetni\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Most 45 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Bernard\u00f3nak 5 hekt\u00e1r borsz\u0151l\u0151je van, \u00e9s az egyik legjobb bort k\u00e9sz\u00edti az orsz\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n
Az El Chepe el\u00e9ri a kanyon rendszer v\u00e9g\u00e9t T\u00e9moris-n\u00e1l. <\/p>\n\n\n\n
[Mauricio Montiez, vonat menedzser, El Chepe]: <\/p>\n\n\n\n
T\u00e9moris k\u00fcl\u00f6nleges, mivel megnyitottunk itt a k\u00e1poln\u00e1t 1961-ben.<\/p>\n\n\n\n
Az egyik vonat Chihuahua-b\u00f3l, a m\u00e1sik Los Mochis-b\u00f3l \u00e9rkezett.<\/p>\n\n\n\n
1961. november 24-\u00e9n a Los Mochis vonal d\u00e9lr\u0151l, el\u0151sz\u00f6r csatlakozott a Chihuahua vonallal, \u00e9szakr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatot meg\u00f6r\u00f6k\u00edtend\u0151, Adolfo Lopez Mateos eln\u00f6k elrendelte egy eml\u00e9kt\u00e1bla k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t a nap eml\u00e9k\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
100 \u00e9v \u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n a Chihuahua – Csendes \u00d3ce\u00e1n vas\u00fat v\u00e9g\u00fcl elk\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
A vonat gyorsan leereszkedik 700 l\u00e1b (283 m) magass\u00e1got a hegyr\u0151l a tenger szintj\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n
\u201eH\u00e1rom szint van, a harmadikr\u00f3l indultunk az a legmagasabb, most a m\u00e1sodik szinten vagyunk, \u00e9s leereszked\u00fcnk az els\u0151 szintre\u201d. <\/p>\n\n\n\n
Az El Chepe bel\u00e9p a Th\u00e9moris hurokba.<\/p>\n\n\n\n
[(t\u00e9rk\u00e9p)]<\/p>\n\n\n\n
Ahogy a vonatunk bel\u00e9p a Lapera alag\u00fatba, \u00e1thaladunk egy 180 fokos \u00edven, mik\u00f6zben 100 l\u00e1b (40,38 m) magass\u00e1got ereszked\u00fcnk az alag\u00fatban. Ahogy ezt elhagyjuk, a vonat egy m\u00e1sik extr\u00e9m \u00edvbe l\u00e9p be, ez\u00fattal \u00e1thaladva a Szt. Barbara h\u00eddon, miel\u0151tt m\u00e9g egyszer megfordul a v\u00f6lgy alja fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
A vonat bel\u00e9p a Lapera alag\u00fatba, ami f\u00e9l m\u00e9rf\u00f6ld (800 m) hossz\u00fa, mik\u00f6zben egy helyi turista vonat j\u00f6n a m\u00e1sik ir\u00e1nyb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9t vonat tal\u00e1lkozik egy forgalmi kit\u00e9r\u0151ben. Mivel a vonal egyv\u00e1g\u00e1ny\u00fa, egyik vonatnak v\u00e1rnia kell a m\u00e1sikra.<\/p>\n\n\n\n
\u201eA m\u00e1sik n\u00e9pszer\u0171 vonat Chihuahua-ba megy. Region\u00e1lis turista vonat. K\u00e9t oszt\u00e1ly van rajta: a s\u00e1rga a region\u00e1lis turista, \u00e9s a piros a norm\u00e1l turista oszt\u00e1ly\u201d.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s ha a 180 fokos alag\u00fat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se a t\u00f6m\u00f6r szikl\u00e1ban nem volt el\u00e9g, a mexik\u00f3i m\u00e9rn\u00f6k\u00f6knek egy tov\u00e1bbi kih\u00edv\u00e1sa volt.<\/p>\n\n\n\n
A Szt. Barbara h\u00edd meg\u00e9p\u00edt\u00e9se a Szeptember foly\u00f3n kereszt\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
A vonat \u00e1t\u00e9r a Sinaloa s\u00edks\u00e1gaira. Ott \u00e9rj\u00fck el c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sunkat Los Mochis-t, a kaput a Csendes \u00f3ce\u00e1nra.<\/p>\n\n\n\n
13 \u00f3ra van. Az El Chepe felgyorsul.<\/p>\n\n\n\n
[(t\u00e9rk\u00e9p): T\u00e9moris, El Fuerte, Sinaloa]<\/p>\n\n\n\n
82 m\u00e9rf\u00f6ld ( km) van az utols\u00f3 el\u0151tti Alpharetta \u00e1llom\u00e1sig, \u00e9s azt\u00e1n meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl haladunk Los Mochis-ig. <\/p>\n\n\n\n
Van m\u00e9g k\u00e9t kih\u00edv\u00e1sunk. Az els\u0151 az \u00e1tkel\u00e9s a Chini Pass h\u00eddon (El Fuerte foly\u00f3). 1861-ben fejezt\u00e9k be. H\u00e1romny\u00edl\u00e1s\u00fa ac\u00e9lh\u00edd k\u00f6z\u00e9pen 2 beton pill\u00e9rrel al\u00e1t\u00e1masztva. Majdnem 100 l\u00e1b hossz\u00fa \u00e9s 335 l\u00e1b magasban van. A legmagasabb h\u00edd a vonalon.<\/p>\n\n\n\n
\u201eN\u00e9zz\u00e9tek ezt! Hihetetlen\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A vonat behalad a 86. alag\u00fatba. Ez az utols\u00f3 \u00e9s leghosszabb alag\u00fat. 1\u00e9s 1\/4 m\u00e9rf\u00f6ld (2 km) hossz\u00fa, \u00e9s 2 percig halad benne a vonat.<\/p>\n\n\n\n
Az alag\u00fat ut\u00e1n a t\u00e1j nagyon megv\u00e1ltozik. A hegyek most m\u00e1t t\u00e1voli eml\u00e9kek. J\u00f6n a term\u00e9keny mexik\u00f3i t\u00e1j.<\/p>\n\n\n\n
[Mauricio Montiez, vonat menedzser, El Chepe]: <\/p>\n\n\n\n
\u201eEzt tartj\u00e1k a leggazdagabb v\u00f6lgynek Mexik\u00f3ban\u201d. Ez Sinaloa \u00e1llam. Ez valamikor a drog kartellek er\u0151ss\u00e9ge volt. Ma az egyik leggazdagabb mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fclet a f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
[Pedro Palma, t\u00faravezet\u0151]:<\/p>\n\n\n\n
\u201e Az egyetlen m\u00f3d, hogy kereszt\u00fcl utazz Sinaloa-n, a vonat. \u00cdgy sok kedves emberrel tal\u00e1lkozhatsz szerte a nagyvil\u00e1gb\u00f3l\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A vonat El Fuerte-be \u00e9rkezik. 1563-ban alap\u00edtotta a spanyol konkiszt\u00e1dor, Francisco Pizarro. H\u00e1romsz\u00e1z \u00e9ven \u00e1t a legfontosabb kereskedelmi \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi k\u00f6zpont volt. Ha kil\u00e9p\u00fcnk a v\u00e1rosb\u00f3l, olyan, mintha visszal\u00e9pn\u00e9nk az id\u0151ben.<\/p>\n\n\n\n
Maj\u00e1k. Mintegy 40.000 maja \u00e9l e r\u00e9gi\u00f3ban. M\u00e9g mindig a hagyom\u00e1nyos \u00e9letforma szerint.<\/p>\n\n\n\n
Hos\u00e9 Louis szint\u00e9n \u201eSz\u00f6rny zen\u00e9sz\u201d<\/p>\n\n\n\n
[Adri\u00e1n Jimenez, t\u00faravezet\u0151]<\/p>\n\n\n\n
A helyi lak\u00f3s Adri\u00e1n magyar\u00e1zza el, hogy Hos\u00e9 egyike az utols\u00f3 szarvas-t\u00e1ncosoknak, \u00e9s az unok\u00e1i nagyon j\u00f3 zen\u00e9szek. Hagyom\u00e1nyos hangszereken j\u00e1tszanak.<\/p>\n\n\n\n
A szarvas t\u00e1nc fontos r\u00e9sze a maja hagyom\u00e1nyoknak, A szarvas seg\u00edtette r\u00e9gen az embereket.<\/p>\n\n\n\n
Ideje visszat\u00e9rni a vonaton a 21. sz\u00e1zadba.<\/p>\n\n\n\n
[Ferromex (az \u00fczemeltet\u0151 vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g)] <\/p>\n\n\n\n
Az utols\u00f3 szakaszon haladunk. <\/p>\n\n\n\n
[Mauricio Montiez, vonat menedzser, El Chepe]: <\/p>\n\n\n\n
\u201eNagyon j\u00f3 nap volt, a szem\u00e9lyzet is el\u00e9gedett volt az utasokkal\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A szem\u00e9lyzet kilenc \u00f3r\u00e1t volt talpon, most kezd\u0151dhet a pihen\u00e9s. P\u00e9nteken indulnak vissza a R\u00e9z kanyonba az El Chepe-vel.<\/p>\n\n\n\n
18 \u00f3ra van, \u00e9s a vonat a vonal v\u00e9g\u00e9re, Los Mochis-ba \u00e9r.<\/p>\n\n\n\n
\u201eK\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, hogy vel\u00fcnk utaztak, rem\u00e9lj\u00fck, hogy \u00e9lvezt\u00e9k az utat\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Los Mochis az utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s Jerry, a vas\u00fat rajong\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 amb\u00edci\u00f3 megval\u00f3sul\u00e1sa volt.<\/p>\n\n\n\n
El\u00e9rt\u00fck a Maviri beach-et a Csendes \u00d3ce\u00e1nn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n
Az utaz\u00e1s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa. A Chiuhauha Pacific expressz, az El Chepe a nagyszer\u0171 vonatos utaz\u00e1sok egyike Mexik\u00f3ban \u00e9s a vil\u00e1gon.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n