Üdvözlégy Laxey-ben, ami otthona a Snaefell hegyi vasútnak. Ez a villamos felvisz engem a Man sziget egyetlen hegyének a tetejére, a Snaefell-re.
[Laxey, villamos csatlakozás (Manx villamos vasút és Snaefell hegyi vasút)
Az utazás körülbelül 30 percig tart, és a villamos félóránként indul. Az állomás a Manx villamos vasútnak is egy megállója, mely könnyű kapcsolatot nyújt Douglas-al (a fővárossal).
Felszálltam a villamosra körülbelül 10 perccel az indulás előtt. A villamos még mindég klasszikus stílusú, fapadokkal és nagyon régi tervezéssel. (az ülés háttámlák menetirányba átállíthatók).
Pontosan időben elhagytuk Laxey-t és megkezdtük a felkapaszkodást, áthaladva először Laxey bájos faluján.
[Laxey]
[Okell-ék fogadója, A bányák, Kitűnő sör és étel]
Egy gyors megállás és kilátás a Laxey Kerékre.
Van néhány nagyszerű kilátás felfelé menet. Hamarosan a hegytető láthatóvá válik, de még hosszú úton kell felkapaszkodni. Egy megálló van a Bungalow állomásnál, ami egy út mellett van, mely része a Man szigeti motorkerékpár verseny körének.
[Csak előre]
[Snaefell hegyi vasút, Bungalow állomás]
Röviddel ezután megérkezünk a Hegytetőre, egy erősen kicsipkézett tájhoz.
[2036 láb magas = 620.57 m]
[Üdvözlégy a Hegytető Hotelben]
A hegytető állomáson van egy kis kávézó és bolt. Valamint látványos kilátások (és szél!)
A kávézón kívül van egy rövid gyalogos útvonal a tényleges hegytetőhöz, ami nagyon könnyen járható.
A villamos, amivel jöttem, éppen indul, így van egy félórám várakozni a következőre.
(a Snaefell a Man sziget legmagasabb pontja, körkilátással a tengerig).
[Snaefell hegyi vasút]
Visszaszállás a villamosra a visszaútra, le a hegyről. Ezúttal kényelmesebbek az ülések!
Elindulva a visszaútra Laxey-be, egy kicsit gyorsabb volt az út lefelé. Körülbelül 25 perc.
A másik oldalra ültem a lefelé úton, és látványos kilátásokat kaptam Man szigetére.
Nemsokára visszaértünk Laxey-be! Felszálltam a Manx villamosra, vissza Douglas-ba, ami pont mellettünk áll.
Nagyszerű utam volt a Snaefell hegyi vasúton. Ha élvezted ezt a videót, kérlek, adj egy lájkot neki, és iratkozz fel!
[A villamos csomópont, A nagy Laxey kerék]
Kiegészítés:
Az IHO (Indóház Online) Gálicz Zoltán által írt cikkéből:
„A Fell-rendszerű vasút tulajdonképpen a fogaskerekű vasutak elődje, egy brit mérnök fejlesztette ki 1863-ban. A lényege, hogy a két sínszál között nem fogasléc, hanem egy harmadik sínszál van, amelynek síkja magasabban helyezkedik el, mint a két szélső sínszálé. Ehhez a középső sínszálhoz oldalirányból kapcsolódnak a függőleges tengelyű hajtott kerekek, tehát ezzel a megoldással tulajdonképpen az adhéziós felület lett megnövelve. Hasonlóan működik a fékezés is, a fékpofák oldalról vannak nekiszorítva a sínszálhoz, így jön létre az extra fékhatás lejtmenetben.
Ilyen elven működő vasutat összesen öt helyen építettek a világon. Először a francia Alpokban 1865-ben, majd Olaszországban, Brazíliában, Új-Zélandon, és 1895-ben a Man-szigeten létesült ilyen vonal. Manapság már kizárólag utóbbi, vagyis a kilenc kilométer hosszú és 620 méteres szintkülönbséget leküzdő Snaefell Mountain Railway üzemel. A járműállomány itt is eredeti, 1895-ben épült favázas kocsikból áll, de ezek csupán lejtmenetben használják az extra fékhatást biztosító középső sínszálat, függőleges tengelyű kerékpárjaik nem hajtott kivitelűek.
A vonal alsó végpontjánál, Laxey állomáson csatlakozik a Manx Villamos Vasúthoz, itt található a telephely is, ahol korábban hat jármű állomásozott, de a 3-as pályaszámú motorkocsi 2016. március 30-án a felső végállomásról megfutamodott, és meredek pályán felgyorsulva az egyik ívben kisiklott. A favázas jármű a balesetben teljesen összetört”.
Laxey Kerék
A Wikipediából
A Laxey Kerék ( Lady Isabella kerékként is ismert) a domboldalba épült Laxey falu felett, a Man szigeten. Ez a legnagyobb túlélő, működő, eredeti vízikerék a világon. Tervezte Robert Casement. A kerék átmérője 22.1 m, 1.8 m széles, és fordulatszáma kb. 3/perc.
Története
A kerék 1854-ben épült, hogy vizet pumpáljon ki a Glen Mooar-ból, ami része a Nagy Laxey Bányák Ipari Komplexumnak. Lady Isabella-nak nevezték el, a hadnagy-kormányzó Charles Hope, felesége után. Hope a sziget kormányzója volt abban az időben.
A kereket jelenleg a Manx Nemzeti Örökség tartja fent, a Nagy Laxey Kerék és Bánya járatok részeként.
A kerék rajta van a Man szigeti kormányzat által kibocsátott £20 fontos bankjegy hátoldalán.
Műszaki részletek
Egy vízzel hajtott kereket használtak, mert a Man szigeten nem volt szén egy gőzhajtású szivattyúhoz.
A vizet a környező területről – beleértve számos forrást és patakot – összegyűjtötték egy ciszternába, mely a kerék tetejének szintje felett van. Egy zárt cső köti összeköti a ciszternát a kerék tetejével. A víz bejut a csőből a vödrökbe, és megforgatja a kereket. A hajtókar lökete 1.2 m, és összeköt egy ellensúlyt és egy nagyon hosszú rudat. Ez a rúd végighalad a rúd viadukton a szivattyú tengelyig, 200 m-re, ahol a löketet átalakítja egy szivattyúzó tevékenységbe.
A kerék és a rúd zöme fából készült; azonban a legfontosabb gépészeti részek fémből, hogy biztosítsák a teherviselő felületeket.
A T-rocker, ami átalakítja a forgattyú (kurbli) vízszintes mozgását a vízikerék tengelyén egy függőleges mozgássá, hogy dolgoztassa a szivattyúkat a bányában.
Méretek
• Átmérő 22.1 m
• Teljesítmény: 1,100 L víz a Laxey bányákból, mintegy 180 m-re, és 460 m-el a felszín alatt
A Laxey bánya
A bánya csúcsformában több mint 600 bányászt foglalkoztatott, akik ólmot, rezet, ezüstöt és cinket bányásztak, amíg 1929-ben bezárt. 1965-ben a Manx Kormányzat megvette a kereket és a helyszínt. A kereket helyre állították 1989-ben, és a Manx Nemzeti Örökség ellenőrzése alá helyezték .
Zenés kerék
A kerékhez két zenei darabot is dedikáltak: az egyiket Stuart Slack írta, a másikat Helen Barley. Mindkettő címe A Laxey Kerék.