Az alig dunántúlnyi területű Hollandia vasúthálózata nem sűrűbb, mint a magyar, de annál jóval nagyobb forgalmat bonyolít le. Az ország népsűrűsége nagy, területének egésze sík (leszámítva néhány kisebb dombocskát az ország egyik szegletében, Maastricht térségében). Az óceáni éghajlatú országban elég gyakran esik az eső, és ritkán haladja meg a 25 Celsius-fokot a hőmérséklet. A vasútvonalak teljes hossza 2896 km, amely normál nyomtávolságú, és 2064 km hosszan villamosított.
A holland vasúti liberalizáció
A liberális hollandok a vasútjuk átalakítását is az első között végezték el. Szétválasztották a személy- és árufuvarozást, és kiszervezték az állami cégből a pályafenntartást. Szokás szerint az államvasút nevét a személyszállítási utódcég vitte tovább, mely Nederlandse Spoorwegen (NS) néven végzi tevékenységét. A pályafenntartás a ProRail feladata, mely e tevékenységhez a legjobban felszerelt cégek közé tartozik Európában. Az árufuvarozást privatizálták, azt a német Stinnes/Railion csoport vásárolt meg, tevékenységét jelenleg Railion Nederland néven, saját járműveivel végzi.
A külföldi társaságok előtt a holland pályák nyitottak, melynek eredményeként 2003-ban már 15 magántársaság rendelkezett közlekedési engedéllyel.
A magántársaságok leginkább a konténerszállításokban jeleskednek.
Hollandia vasúti személyszállítása
Ha a MÁV a magyar hálózaton pont olyan sikeres tevékenységet folytatna, mint az NS, akkor 852,4 millió fizető utast szállítana, a mainak hétszeresét.
Az NS piaci sikere a magas népsűrűségben, a nagyvárosok nagy számában, azok egymásba érő elővárosaiban keresendő. A vasút képes volt megfelelni a jóléti társadalom támasztotta elvárásoknak, és kapacitását csúcsra járatva forgalomszervezési bravúrokkal sikerült a hatalmas tömeget és a vonatközlekedést nagyobb fennakadás nélkül irányítaniuk.
A siker másik összetevője, hogy néhány, a motorizációt alig ismerő távol-keleti országot is megszégyenít a kerékpáros közlekedés mennyisége. Minden holland lakosnak van legalább egy, de inkább két kerékpárja. A közúthálózat majdnem teljes egésze mellett – arról leválasztva vagy mellé építve – kerékpársávokat alakítottak ki. Ez a települések közötti és az alsórendű utakra is igaz. A fentiek tekintetében meglepő, de a holland vonatokon nem történik jelentős mennyiségű kerékpárszállítás, noha lehetőség volna rá. Az ingázók lakóhelyükön és munkahelyükön is használnak egy-egy kerékpárt. A munkahely településén lévő bicikli éjszakánként az állomás előtti tárolóban pihen több száz másik mellett.
A bicikliutak és az állomási kerékpártárolók sikeresen küszöbölték ki azt a negatív hatást, mely a vasútállamosok relatív ritkaságából és a lakóhelytől, célponttól való távolsága okoz. A vonatra szállók közel fele kerékpárral érkezik az állomásra, vagy azzal távozik onnan.
A hollandok már csak azért sem viszik magukkal – például hétvégi kirándulások alkalmával – a kétkerekűiket, mivel azok minden nagyobb állomáson bérelhetők, ami olcsóbb, mint szállítani.
A fentiek miatt nem meglepő, hogy a vonatok a nap minden időszakában kiemelkedően jó kihasználtsággal közlekednek. Ez azért érdekes, mert a holland ütemes menetrend és pályaállapot biztosítása fajlagosan annyiba kerül, mint például Németországban, de a magasabb kihasználtság miatt sokkal gazdaságosabb a holland vasút.
A holland vasút azonban elérte legnagyobb méretét, a vonatok száma már nem növelhető könnyen, és teljesítménye már 15 éve ezen a szinten stagnál.
2007 áprilisában viszont változás áll be. Elkészült az új nagy sebességű vasútvonal Amszterdam és a belga határ között. Ezen közlekedve a menettartam Amszterdam és Rotterdam között mindössze 35 perc lesz, szemben a mai 62-vel, míg Amszterdam és Breda között az 1 óra 47 perc alig egy órára szelídül. Nemzetközi forgalomban a menetidő csökkenése egy óra, azaz lényegében Belgium felé a felére csökken. A vonatokat az NS vasút és a KLM légitársaság fogja együttesen üzemeltetni, a mainál kb. 60%-kal magasabb jegyárak mellett.
Hollandia vasúti árufuvarozása[szerkesztés]
Az ország vasúti árufuvarozását főleg Európa legnagyobb kikötője, Rotterdam határozza meg. A kikötőben évente 100 millió tonna áru fordul meg, amihez hozzájön az amszterdami 47 milliós mennyiség. Az nem mondható, hogy Hollandia a környezetet legjobban terhelő teherautókat részesítené előnyben, azok alig 47%-ot képviselnek az EU-15-ök 76%-ával szemben. Az áruforgalom jelentős része a legolcsóbb és legzöldebb módon, uszályokon utazik a nagy kiterjedésű belvízi útvonalakon. A hajózás 44%-os részaránya 3,5-szerese az őt követő Belgium hasonló adatának.
A csúcsra járatott holland infrastruktúra tehermentesítésére több projekt is folyamatban van. Ezek jó része nagysebességű pályák építését és négyvágányú vasúti folyosók kialakítását célozzák.
Az viszont példátlan, hogy a rotterdami környék neve után Betuweroute elnevezésű projekt keretében egy 160 km hosszú, kétvágányú, kizárólag a teherforgalom számára készült vonal épült a kikötő és a német határ között. A vonal a legjelentősebb árufuvarozást szolgáló beruházás az Európai Unióban. A vonal kiépítési sebessége 120 km/óra, csúcskapacitása 10 vonat/óra irányonként. E vonal nélkül a vasúti teherforgalom bővítésére nem sok lehetőség volt Hollandiában. A kiépítés késleltetése pedig erősen veszélyezteti Hollandia fő célját: Rotterdam vezetőszerepének megőrzését Hamburg, Bréma és Antwerpen kikötőivel szemben.
A vonal 25 kV 50 Hz-es feszültségű felsővezetéki hálózattal épül ki. Ez radikálisan eltér a holland hálózat 1,5 kV egyenáramú többi vonalától, de a csatlakozó német hálózat 15 kV 16,7 Hz-es hálózatától is. A választás azért esett erre az áramnemre, mert az optimális vontatási tulajdonságok elérése itt biztosított, ami növeli a vonal kapacitását. A közlekedés többáramnemű gépekkel történik majd, amihez 100 darab négyáramnemű 189-es sorozatú gépet rendelt jó előre a német DB, és további 400 darabra kötött ki opciót.
A 25 kV alatti közlekedésben a MÁV már nagy tapasztalattal rendelkezik. Így az először elkészült 6 km-es Maasvlakte–Europoort szakaszra Magyarországról két jármű (V63 049, BVhmot 200) ment a teszteket elvégezni 2001 januárjában.
Határátmenetek Belgium felé
Határátmenetek Németország felé