Vasút Hondurasban a 19. század végén és a 20. század elején két versengő amerikai vállalat építette – Egyesült gyümölcs (Tela Railroad Company) és Normál gyümölcs (később államosították). Mindannyian a karibi partvidéken voltak, és soha nem érték el a fővárost. 1993-ban a kombinált hálózat 785 km-t tett meg. Jelenleg (2006) csak három különálló szegmens működik még az ESZA irányítása alatt FNH – Ferrocarril Nacional de Honduras:
• San Pedro Sula – Puerto Cortes (50 km, fűrészárut szállító tehervonatok)
• Városi vasút La Ceiba (3 km, személyszállítás a belváros és egy nyugati külváros között, Sitramacsa ezredes)
• Vonal között La Unión (falu közelében La Ceiba) és Parque Nacional Cuero y Salado (9 km, kókuszdió szállítása egy feldolgozó üzembe és turisták szállítása a nemzeti parkba)
• 2010 végén ingázó / turista vonatot hoztak létre San Pedro Sula.
Történelem
A hondurasi vasutakat eredetileg banántársaságok építették, és két különálló rendszerből álltak, eltérő nyomtávval. A nagyobb, csaknem 600 kilométeres pályát a Standard Fruit Company építette az 1900-as évek elején. Ennek a rendszernek a fele 1067 mm-es a másik fele 914 mm-es nyomtávú volt. A kormány 1983-ban államosította a Standard Fruit vonalat, átnevezve azt a hondurasi nemzeti vasútnak (Ferrocarril Nacional de Honduras – FNH). A Chiquita Brands International leányvállalatának, a Tela Railroad Company tulajdonában lévő másik rendszer 190 kilométer 1067 mm) keskeny nyomtávú vasút. Mindkét rendszer Honduras északi középső és északnyugati partvidékén helyezkedett el, és áru- és személyszállítási szolgáltatást nyújtott.[2]
Tengereket összekötő projekt
2013-ban bejelentették, hogy a hondurasi kormány és a Kína Harbour Engineering Company (CCEC) egy transzóceán vasút megépítésében érdekelt.