Líbiához hasonlóan Afrika szarván is a gyarmatosító olaszok kezdték meg a vasúthálózat kiépítését – azonban egy,
a fővárosból, Mogadishuból kiinduló 114 kilométeres, 950 mm nyomtávú szakasz megépítése után abbamaradtak a
grandiózus munkálatok.
Etiópia olaszok általi elfoglalását követően, az 1930-as évek második felében felmerült az etióp főváros (Addisz-Abeba)
vasúton történő összekötése Mogadishuval, de a taljánok számításait keresztülhúzta a második világháború és az abban
elszenvedett vereségük.
A háború után itt sem kellő szaktudás, sem anyagi háttér nem volt a vasút további fenntartására, habár a szomáli
diktátor, Sziad Barre az 1980-as években elképzelésbe vette a szomáli vasút újrateremtését – csak mire a gondolatot
tett követte volna, 1991-ben eltették az útból, Szomália pedig egy azóta is tartó polgárháborúba és anarchiába süllyedt
kvázi-állam, amelynek kisebb gondja is nagyobb a kötöttpályás közlekedés létrehozásánál.