Az egykori brit gyarmaton 1876-ban nyitotta meg képzeletbeli kapuit az első vasútvonal, amely a következő
évtizedekben szépen fejlődve Trinidad szigetének nagy részét behálózta.
Elsődleges feladata a mezőgazdasági termékek (például cukornád) szállítása volt, de több ezer helyi lakos
mondhatta el magáról a 20. században is, hogy utazott az 1435 mm nyomtávolságú trinidadi vasútvonalak valamelyikén.
Az 1962-ben függetlenné váló ország kormánya a kihasználatlanság és az anyagi terhek miatt a vasúthálózat
felszámolása mellett döntött, így a 173 kilométer hosszú vasútvonalon 1968 után már nem közlekedtek szerelvények
(ami nehéz is lett volna, mert a síneket is felszedték).