Az utazásunk folytatódik keletről nyugatra, épp befejeztük a reggelit, és most elindulunk Apoera (Apura) felé.
Vasúti vágányok. A fő cél a bauxit szállítása volt Backhoes-ből Apoera-ba.
Mi a tapasztalatod erről az útról?
Már öt éve, hogy jártam itt, most újra eljöttem e helyre. Ez nagyon szép, és minden nagyszerű, minden nagyszerű volt.
Minden alkalommal, amikor átjövök egy hídon, úgy érzem beleszédülök a vízbe, de van egy kimondatlan szabály, hogy ne ugorjál sötét vízbe. De ez nagyon vonzó.
Majd gondolok rá, amikor a legdepressziósabb állapotban vagyok.
Ez az út el fog vezetni minket egy elhagyott vasútállomásra, és onnan tervezzük befejezni az utazást, Apurában.
Menjünk, tegyünk egy gyors látogatást, és ott fogok adni egy mélyebb ismertetést az állomásról.
(szerelő csarnok, pályás munkagépek)
Jó napot mindenkinek, és üdvözlégy újra a csatornámon.
A tetején állok valaminek, amit vonatnak feltételezünk. Ez elhagyott a 80-as évek végétől
Valamikor összeköttetésben volt Apoera-val.
A bauxit bányászás fejlesztése miatt hozták létre, amit a 80-as években terveztek, de feladták a folyamatban lévő polgárháború miatt, vagy a polgárháború létezése miatt az 1980-as években Suriname-ban.Az évek során a vasút állomást körbevették a buja zöld erdők, ami befedi az egész állomást.
Van néhány irodai terület az épület körül vagy az épületben, de a kinézete alapján sok itt a denevér az irodákban, mivel nagyon sötétek. És igazán rossz szaguk van. Nem vagyok elég bátor, hogy belépjek a szobába, mert eléggé sötét van. Kígyók is lehetnek, de minden bizonnyal vannak denevérek, és a területnek igazán rossz szaga van.
Nos ez volt Apoera állomás. (A kisfilm alapján ez egy szerelőcsarnok volt, nem állomás, de lehetett akár egy állomás szélén is).
Nem tudtam felkutatni a területet, mint ahogy szerettem volna, mivel a csoportunk elég nagy csoport, és nem mindenkinek van türelme a filmkészítéshez. Igen.
Aki meg akarja látogatni a területet egy kamerával, nem biztos, hogy filmes. Én nem vagyok egy filmes.
Hello újra. Épp megérkeztünk Apoera-hoz. Most belépünk Apoera-ba.
Teszünk egy gyors túrát Apoera-ban, és ott fogom befejezni ezt a videót.
Nos, Apoera-t főleg bennszülött emberek lakják, Suriname őslakósai.
Itt a megélhetés jelenlegi módja a halászat és a mezőgazdaság. Az Apoera-val szomszédos ország Guayana.
Feltételezett az illegális átjárás. Úgy értem, hogy az emberek gyakran kelnek át a folyón Suriname-ból Guayana-ba vagy vissza érvényes vízum nélkül. Valahol, de nem tudom hol, de elmehetsz Apoera-ból Guayana-ba vagy Apoera-ból Oreana-ba, ami egy település a Courantyne folyó túloldalán Quayana-ban.
Az szintén nagyon szép, ha hihetek a képeknek. Van egy helyi komp is, ami el tud vinni Apoera-ból Nikeri-be
(Nickerie). Egy kicsit könnyebb elérni Suriname tengerpartját, az északi partot, a kelet-nyugat irány helyett.
Most megérkeztünk Apoera kemencéjéhez, az olaszok tulajdona, ahol fát szállítanak Niker-be.
Ne tegyetek ehhez megjegyzést, mert nem vagyok biztos benne, csak mondjuk azt, hogy fát szállítanak Suriname északi részébe.
Nézz mögém, egy másik elhagyott dízel mozdony, öt évvel ezelőtt még sok volt, ha nem tévedek, de azóta megtisztították a területet a sok elhagyott vonattól. Most körülnézek, és megmutatom nektek amit láthattok, és aztán mennem kell táborozni.
Ez egy csodálatos élmény volt Apoera-ba utazni 5 év után.
A vasútállomás meglátogatása nagyon új volt nekem, de a barátaim a másik oldalon csalódtak, mert sokkal többet vártak Apoera-tól.
De a nap végén az új élmény az, ami számít.
Ha élvezted ezt a videót, kérlek iratkozz fel a csatornámra, és találkozzunk a legközelebbi kalandomban!
Béke.