Hegyi-Karabah Köztársaság más néven Arcah Köztársaság a Kaukázus déli részén. Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam ismeri el, de facto Örményország, de jure Azerbajdzsán része. A Hegyi-Karabah Köztársaság határos Örményországgal, Iránnal és Azerbajdzsánnal. Területe kb. akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye együtt, de lakossága csak kb. egyhatoda e két magyar megyének.
Történelem
Az egykori kánság az 1813-as orosz–perzsa béke nyomán került az Orosz Birodalom fennhatósága alá.
A Szovjetunió létrejötte után a Kaukázuson Túli Ügyek Szovjet Irodája azt javasolta, hogy az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot egyesítsék, Sztálin – mint nemzetiségi népbiztos – nyomására azonban 1921. július 5-től Azerbajdzsán része lett.
- július 7-én utóbbin belül autonóm státust kapott Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven. A későbbiekben a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított.
1988-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit február 20-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezett az azeri és az örmény törvényhozásnál. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: február 28-án a Bakuhoz közeli Sumqayıtban örmények tucatjait ölték meg, majd véres tüntetések törtek ki több azerbajdzsáni városban – Bakuban, Kirovabádban, Saumjánban – és Jerevánban is. Emberek tízezrei hagyták el lakóhelyüket a biztonság reményében.
1989-ben elhatározták az Egyesült Örmény Köztársaság megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.
1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezetett be Örményországgal szemben.
1994-ben Oroszország sikertelenül közvetített az Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. - július közepén határvillongások törtek ki Hegyi-Karabah és Örményország, valamint Azerbajdzsán között. Az összecsapások során a konfliktus eszkalálódott, Azerbajdzsán általános támadásba ment át, szeptember 27-én az örmény kormány szükségállapotot hirdetett, így a konfliktus háborúvá változott. A háborúskodás további eszkalációjától egy ideig tartani lehetett, különösen Törökország okán, miután az intenzíven Azerbajdzsán mellett foglalt állást. Az azeri hadsereg, folyamatosan foglalta vissza de jure területeit, ezzel párhuzamosan az örmények visszavonulásra kényszerültek. A harcok november 10-én véget értek a területen, az örmények vesztettek. Hegyi-Karabah területének 35%-a azeri ellenőrzés alá került, így elfoglalták a stratégiai fontosságú Susa városát is, amivel viszont közvetlen fenyegetésnek lett kitéve az állam fővárosa, Sztepanakert. Az azeriek által elfoglalt területekről az örmények tömegével menekültek el, főleg Örményország területére, atrocitásoktól és vérengzésektől tartva. Oroszország közvetítésével ugyan elvileg fegyvernyugvás született Azerbajdzsán és Örményország között és Karabahba orosz békefenntartó erőket vezényeltek, ám a vereség miatt Örményországban belpolitikai válság alakult ki, s várhatóan az örmények nem fogadják el hosszabb távon a vereségüket.
Államszervezet és közigazgatás
Hegyi Karabah államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam, Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság ismeri el, továbbá Ausztrália Új-Dél-Wales állama. Hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.
Az ország a fővárosra és 7 régióra oszlik. Helyi szinten 10 város és 322 falu alkotja.
Népesség
Az ország teljes népessége 141 400 fő (2009).
A legnépesebb település Sztepanakert, 52 310 fős lakossággal.[2]
Az ország hivatalos fizetőeszköze az arcahi dram, amelyet 2005-ben vezettek be. A pénznem alacsony vásárlóértéke miatt azonban a tényleges forgalomban nem ezt, hanem az örmény dramot használják, míg a hegyi-karabahi dramot főleg szuvenírként árusítják. Az Osztrák Állami Nyomda által nyomott első két bankjegy 2004-ben jelent meg, ami tovább fokozta a feszültséget Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán között.