Még mindég a vasúton maradunk, de egy kellemesebb szempontból, egy teszt vonattal, mely jelenleg 250 km/h sebességgel halad az új Koralm vasúton (a Koralpe hegységben), Karintiában. Körülbelül két éven belül ez lesz a szokásos sebesség Graz és Klagenfurt között.
Jelenleg gyakorolják, ez (a feladat) van mindenki számára. Azoknak, akik ma a mozdonyvezető kabinjában utaznak, egy különleges élmény, de számunkra is.
Az ilyen nagy sebességekkel csak teszt menetekben haladtak a nyugati útvonalon Bécs és St. Pölten között, több mint 10 évvel ezelőtt, soha korábban Ausztriában. Ezt is elmondták Kühnsdorf vasútállomáson.
[Kürtölés]
[Elismerés]
(Az EM 250-es mérőkocsi előtt két Taurus, mögötte egy Taurus villanymozdony)
[Franz Kühweidler, ÖBB Koordináció]:
„A teszt menetek célja e mérőkocsi használata, hogy teszteljük a felsővezetéket a rezgések és az energia ellátás, és aztán a motorok szempontjából, legalább a rádió rendszer számára, mivel ezek megmutatják a megfelelő értéket”.
Klagenfurt és Graz között egy részt jelenleg tesztelünk.
A vonatunknak csak 11-12 percre van szüksége, hogy megtegye a 40 kilométert, és a sebességet felgyorsítják 10 km-en át Klágenfurtig.
Hallhatod és érezheted, hogy hogyan érződik mindez a mozdonyon.
Ma a sebességünk épp 250 km/h felett volt.
[253]
Az expressz vonatokkal a jövőben 230 km/h körül lesz.
Teljes koncentrálás, még két mozdonyvezetővel is, akik váltják egymást.
Rövid szünetek vannak a váltás között, ami kapóra jön (a kérdezéshez).
[Michael Hinterwallner, mozdonyvezető]:
„Igen, ez valami speciális dolog. Normál esetben, rendes üzemben 230 km/h-val járunk, vagy valamivel afelett.
Most elmondhatod, hogy a mozdony (teljesítménye) határán van. És igen, egy kicsit mindig libabőrösek vagyunk”.
[Robert Schlögl, mozdonyvezető]:
„Még nem tapasztaltam soha ilyet. Ez egy nagyszerű érzés.
Tényleg nagyon szívderítő keresztül vezetni a területen 250 km/h-val, és nagy hatással van rám”.
A speciálisan megépített mérőkocsiban (EM 250) ma mindent alaposan megfigyelnek, 250 km/h sebességnél a felső vezeték mozgását, amikor már a felső vezeték tartó-karokat üzembe helyezték.
A tesztek ez idáig jól mentek
[Franz Kühweidler, ÖBB Koordináció]:
„Az első tapasztalatok nagyon jók. Már teszteltük a felépítményt (vágányt) szintén 250 km/h-val, ahol nagyon jó eredmény született. És aztán történtek ezek a teszt menetek.
Bármit nézünk meg a felsővezeték tekintetében, vagy a rádió teremben”.
Ez idáig az új nagy-teljesítményű vonal ellen tud állni a terheléseknek az első területen, Karintiában.
[Robert Schlögl, mozdonyvezető]:
„Nagyon meg kell bízni a technológiában, ez a végső (helyzet)”.
Novemberig további tesztek lesznek elvégezve.
Ez vonatkozik az új vonatirányítási rendszerre is.
A Koralmbahn jelzők nélkül fog működni.
A mozdonyvezető megkapja az összes fontos adatot, közvetlenül a mozdonyvezető kabinban.
Kiegészítés: a vonalon a Koralm alagút is elkészült St. Florian és St. Paul in Lavanttal, melynek hossza 32.800 km.
Az Alpok alagútjainak tekintetében jelenleg a leghosszabbak:
Gotthard bázis alagút, Rynacht (Erstfeld) – Bodio között (Svájc) 57.107 m (2016) 2 vágányú (két párhuzamos alagút)
Lötschberg bázis alagút, Frutigen – St. German (Svájc) 34.577 m (2007) 1 vágányú
Simplon II. alagút, Iselle di Tasquera (Ried) – Brig (Svájc) 19.824 m (1921)
Simplon I. alagút 19.803 m (1906)
Vereina alagút, Klosters-Selfranga – Sagliains (Svájc),19.058 m (1999) 1 vágányú, forgalmi kitérővel a közepén) keskeny-nyomtávú (1000 mm)
Furka bázis alagút, Realp DFB – Oberwald (Svájc), 15.442 m (1982) 1000 mm-es nyomtáv.
Ceneri alagút, Bellinzona – Lugano (Svájc) két alagút egymástól 40 méterre (15.452 és 15.289 km) (2023)
Monte Santomarco alagút, Paola – Cosenza (Olaszország) 15.040 m (1987) Ez nem az Alpokban van.
Gotthard alagút, Airolo – Göschenen (Svájc) 15.003 m (1882)
Lötschberg alagút, Kandersteg – Goppenstein (Svájc) 14.612 m (1913)
Arlberg alagút, St. Anton am Arlberg – Langen am Arlberg (Ausztria) 13.972 m (1978)
Arlberg alagút régi, 10.216 m (1884)
Fréjus alagút, Modane (Franciaország) – Bardonecchia (Olaszország) 13.636 m (1871)
Sciliar alagút (Fié allo Sciliar – Ponte Gardena (Olaszország) 13.159 m (13.307?) (1993-94)
Építés alatt:
Brenner bázis alagút, Insbruck (Ausztria) – Fortezza (Olaszország) 55.392 m (tervezett átadás: 2026-2032)
Semmering alagút, Gloggnitz – Mürzzuschlag (Ausztria) 27.3 km (tervezett átadás: 2028)
Ezeket az adatokat az interneten takléáltam (A leghosszabb alagutak listája, Wikipédia)
Ezek az alagutak könnyen megkereshetők a www.openrailwaymap.org alkalmazásban, beírva a keresőjébe valamelyik végponti állomást.
Az IHO honlapon (www.iho.hu) a fenti vasúti alagutakkal kapcsolatos cikkek:
- Először járt vonat a Koralm alagútban 2023.06.26.
- Halad a Semmering bázisalagút építése 2022.06.27.
- Szépen halad a Brenner bázisalagút építése 2023.02.13.
- Átadták a Ceneri bázisalagutat 2020.09.04.
- Gotthard bázis alagút: ismét legyőzve az Alpok 2016.06.02.
- Ünnepel a Lötschbergbahn 2013.12.03.
- Három milliárd eurós alagút épül Ausztriában 2012.04.25.
- Gotthard bázisalagút: egy évvel korábban 2011.10.09.
A cikkek keresése az archívumban lehetséges, beírva a keresőbe: vasúti alagutak (nem kell kosárba helyezni)
A cikkekben az alagutak hosszával és üzembe helyezésével kapcsolatos adatok kicsit eltérőek lehetnek az interneten talált adatoktól.