[378.78 (gőzös]
[Zene]
Miért használ a legtöbb ország eltérő vasúti nyomtávolságokat?
[I E = Érdekes Mérnöki tevékenység, Feliratkozás, Feliratkozva]
Ha úgy volt, hogy neked kell építeni egy vasúthálózatot a startvonalról (nulláról indulva), milyen nyomtávolságra készítenéd?
(nyomtávolság: a vágány két sínszálának távolsága a sínfejek vezetési felületei között. Az MSZ EN 13848-1 szabvány szerint a nyomtávolságot a sín futófelületek alatt 0-14 mm-es tartományban mérhető legkisebb távolság jelenti. Ha sínek folyómétersúlya > 20 kg, akkor a futófelület alatt 14 mm-el kell mérni).
Az 1435 mm-es hivatalos normál nyomtávolságot alkalmaznád?
Vagy talán szeretnéd kifejleszteni a saját nyomtávolságodat 500 mm-re?
Ha csak egy rövid egyedi vágányról van szó, a választásod valószínűleg nem fog túl sokat számítani, de ha hosszú távon tervezel, akkor esetleg figyelembe akarod venni, hogy vajon össze akarod e kötni a szomszédos országok vasúthálózatával, kereskedelem céljára, vagy talán nem bízol meg a szomszédaidban, és nem akarod, hogy használni tudják a vasút vonalaidat.
Esetleg meglepődhetsz, hányféle eltérő nyomtávolság található a világban.
Nos, körülbelül a világ 60 százaléka használja ma az 1435 mm-es normál nyomtávolságot. A maradék 40 % vagy keskeny, vagy széles nyomtávolságot használ.
De a helyzet sok országban még bonyolultabb, mivel az eltérő nyomtávok keveréke is létezik.
De miért?
Hogy ezt megválaszolhassuk, egy gyors túrát kell tennünk a vasúti vágányok történelmében.
A vasúti utazás kezdetén nem volt még általános érvényű szabvány a vágány nyomtávolságokra.
Sok mérnök, magán társaság és ország, egyszerűen megépítették a vágányokat a saját terveik szerint.
A vasúti vágányok gyakran arra épültek, hogy összekössék a szomszédos városokat, vagy magán használatra tervezték azokat. Mivel ezeket a vágányokat nem kellett egymással összekötni, kevés igény volt a szabványosításra.
Mindezek ellenére, amikor az első vasúti vágányokat kifejlesztette Robert Trevithick és George Stevenson, az általuk választott nyomtávolság viszonylag önkényes volt az Egyesült Királyságban, ahol a vasutakat először kifejlesztették. Eredetileg két szabvány volt, Stephenson nyomtávolsága, amit 1825-ben fejlesztett ki, és Isambard Kingdom Brunel nyomtávolsága, amit 1838-ban fejlesztett ki a következő 50 évre.
E két nyomtávolság versenyzett a vágányok a vágányok „harcában”, amíg Brunell szélesebb nyomtávja (84.3 hüvelyk = 2140 mm) kiveszett, eltűnt Stevenson nyomtávjának (56.5 hüvelyk = 1435 mm) javára, a parlament egy törvényével.
[I E = Érdekes Mérnöki tevékenység, Feliratkozás, Feliratkozva]
Brunell teljes nagy nyugati vasúthálózatát hamarosan átalakították a másik nyomtávra.
Ez tette Stevenson nyomtávját „szabványossá” az Egyesült Királyságban.
Sok más országnak volt hasonló története a versenyző nyomtávokkal, amiket addig fektettek, amíg az egyik végül győzött, mivel a hálózatoknak szüksége volt az egyesítésre.
A polgárháború idején Amerikában, például az északiak használták a szabványos nyomtávolságot, miközben a déliek főleg egy szélesebb, (60 hüvelyk) 1524 mm-es nyomtávolságot használtak.
Ahogy a háború előrehaladt a déliek gyorsan átalakították a hálózatukat, hogy illeszkedjen az északiakéhoz, annak érdekében, hogy elősegítsék a háborús erőfeszítéseiket.
Azt is megéri megemlíteni, hogy a vágányok lecserélése vagy nyomtáv átalakítása eléggé drága ügy.
Ezért nem szokatlan vegyes (kombinált) nyomtávolságot találni használatban, azokban az országokban, ahol a nyomtávolságok átalakítása nem feltétlenül szükséges.
Spanyolországban például a szélesebb nyomtávolságot ibériai nyomtávnak nevezik, de amikor elkezdték építeni a nagysebességű hálózatukat, a normál nyomtávolságot választották.
Érdekes módon, vannak olyan speciális vonataik is, 130-as osztályúnak hívva, amik változtatni tudják a nyomtávolságukat, kis-sebességű haladás közben, egy speciális nyomtávváltó berendezést használva.
De történelmileg volt néhány érdekes stratégiai ok is, hogy a szomszédos országoktól eltérő nyomtávok voltak.
Különösen a potenciális ellenségeknek, például Oroszországnak ismerten szélesebb nyomtávolsága volt, mint Németországnak. Ez számtalan problémát okozott Németországnak a II. világháborúban, mivel a vonatoknak meg kellett állni, és át kellett rakni a teherrakományt, annak érdekében, hogy haladhassanak egy másik országban. Ez a történelem egy káresete lehetett inkább, mint tervezett stratégia, bármi történt is, ez segítette lelassítani Oroszország német invázióját.
Minden rendben és jól van, de esetleg kíváncsi lehetsz, hogy vajon az egyik nyomtáv jobb, mint a többi?
Általános hüvelykujj szabályként (bevett gyakorlatként) a keskeny nyomtávolságú vasutat olcsóbb megépíteni, mivel az kevesebb nyersanyagot használ. És hasznosabb, a hegyi terep lekövetésére, jobban megfelel a kissugarú ívekben haladásra, és jobb a könnyű vasutak számára. De ezzel szemben a használatnál, a vonatoknak rendszerint kisebb sebességgel kell haladnia a keskeny nyomtávon, és a keskeny kocsik kevesebb anyagot tudnak szállítani, vonatonként. Másrészt a szélesebb nyomtávok viszonylag több anyagot tudnak szállítani kocsinként, és nagyobb sebességekkel, egészen egy pontig, de ezeket a szélesebb nyomtávolságú vágányokat sokkal drágább megépíteni. Ezért a nyomtáv kiválasztása magába foglalja az érvek és ellenérvek mérlegelését az egyedi környezethez és költségvetéshez, hogy meghozzuk a döntést.
Összefoglalhatjuk az okokat, hogy miért léteznek eltérő nyomtávolságok szerte a világban.
- Az eredeti nyomtáv kiválasztása gyakran a véletlen dolga volt, vagy a körülményeké
- Ha már egy nyomtáv széles körben elterjedt a használatban egy országban, már nem volt gazdasági előnye, hogy átalakítsák egy új nyomtávolságra
- A keskeny nyomtávokat gyakran választották a terepviszonyok miatt
- A széles nyomtávok jobbak a sík terepen, és ahol nagymennyiségű anyagot kell vonattal szállítani.
Érdekes Mérnöki tevékenység, Oszd meg ezt a videót!
Kiegészítés (a Wikipédiából): Konkrétan milyen értékű nyomtávolságokat használnak a világban:
Széles nyomtáv:
1676 mm (indiai nyomtáv): India, Pakisztán, Argentína, Chile
1668 mm (ibériai nyomtáv): Spanyolország, Portugália (Portugáliában régebben 1664 mm volt)
1600 mm (ír nyomtáv): Írország, Ausztrália, Brazilia
1524 mm (orosz nyomtáv): Finnország, Afganisztán, USA, Oroszország, Mongólia (az USA-ban a déli államokban a polgárháborúig. Magyarországon Záhony térségében 1520 mm és 1524 mm nyomtáv is van)
Keskeny nyomtáv:
1067 mm (fokföldi nyomtáv): Angola, Botswana, Costa Rica, Dél-afrikai Köztársaság, Ecuador, Fülöp szigetek, Ghána, Honduras, Indonézia, Japán, Kongói Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Szudán, Új-Zéland, Zambia, Zimbabwe
1000 mm (metrikus nyomtáv): Argentína, Banglades, Benin, Brazília, Bolívia, Burkina Faso, Mianmar, Kambodzsa, Kamerun, Etiópia, Elefántcsontpart, Kenya, Laosz, Madagaszkár, Malajzia, Mali, Szenegál, Tanzánia, Thaiföld, Uganda, Vietnám, számos más országban városi villamos, fogaskerekű nyomtávja, pl.: Tátrai villamos vasút.
950 mm (olasz metrikus nyomtáv): Eritrea, Szomália
914 mm: Guatemala, Kolumbia, Salvador
891 mm: Egyedül Svédországban, Stockholm környékén a Roslagsbanan
Keskeny nyomtávolságok Magyarországon:
1000 mm: Szombathelyi, soproni villamos, Borsodnádasdi lemezgyár, de ezek már megszűntek
950 mm: Debreceni Zsuzsi vasút, 1961-ben átépítve 760 mm-re
780 mm: Somogy-Kéthely, már megszűnt
760 mm: a legtöbb magyarországi kisvasút nyomtávja
700 mm: Pálházi Állami Erdei Vasút, 1947-ben átépítve 760 mm-re
600 mm: Almamellék, Kemence, Felsőpetényi kisvasút (már megszűnt)
580 mm: Dorogi bányavasút, már megszűnt
500 mm: törökszentmiklósi téglagyár, pilisszentiváni bányavasút részben (már megszűnt)
400 mm: Hollóházi porcelángyár
385 mm: Budapesti vidámpark (elbontva)
184 mm: Magyar Vasúttörténeti Park