Valószínűleg hallottál már korábban egysínű vasútról.
A koncepcióban nincs semmi új, mivel létezik néhány formában az 1820-as évek óta.
A monorail szószerint egy sínszálat jelent, és miközben egy sínszál van a modern monoraileknél is, az többféle helyzetben kapcsolódhat, hogy stabil maradjon.
De csak egy monorail volt a történelemben, ami a dolgokat teljesen másképpen oldotta meg.
[Abban az időben volt egy giroszkópos monorail]
Louis Philip Brennan egy ír feltaláló volt, akinek egy egyedi terve volt egy újfajta monorailre1903-ban, amikor első szabadalmát iktatták.
A jármű csak egyetlen vasúti sínen haladt, és hogy megakadályozzák, hogy a jármű kiboruljon két giroszkóp volt rajta. A giroszkóp alapvetően egy forgó súly, és ebben az esetben a súly forgását használjuk fel, hogy megelőzzük a jármű kiborulását. Brennan számos különböző léptékű modellel kísérletezett, melyek mindegyike bizonyította, hogy e koncepció mindegyike működne.
A hadügy minisztérium végül finanszírozott egy teljes léptékű (életnagyságú) változatot.
E monorail tervnek volt egy előnye a hagyományos vonatokkal és más monorail tervekkel szemben.
A jármű természetesen bedőlt az ívekben, ahhoz hasonlóan, ahogy egy repülő megdől, lehetővé téve, hogy a fordulásokat nagy sebességgel végezze, miközben az utasokat kis oldalirányú erőknek teszi ki.
A tervet elég egyszerű is volt megépíteni, mivel egy sínszálat használt. Megépíthető lett volna körülbelül fele annyi idő alatt, mint egy normál vasút.
A teljes léptékű változat utasokat is vitt rövid utakra a gyár körül. amit a járművek gyártására hoztak létre 1909-ben.
A járművet itt tervezték tesztelni és felülvizsgálni, de úgy volt, hogy egy konkurens terv Németországból, August Sheryl részéről, be lesz mutatva 1910 elején.
Hogy első legyen, Brennan feltárta tervét a nagyközönségnek 1909 novemberében, mielőtt Sheryl ugyanezt megtehette volna. Ezután megtörténtek az első nyilvános utazások 1910-ben a japán és brit kiállításon Londonban, utasokat szállítva egy kis körön, 32 km/h sebességgel.
Egyik utas a későbbi miniszterelnök William Churchill volt, aki sok beszámoló szerint rajongónak tűnt a tervvel kapcsolatban.
Brennan járműve végül kedvezőbb volt, mint Sherylé.
Sheryl terve sokkal kisebb volt, és csak négy utast tudott szállítani, ezért a terve kevés érdeklődést keltett, mivel túl kicsi volt ahhoz, hogy praktikus legyen. Brennan terve elérte, hogy beszéljenek róla az emberek, de nem olyan sokáig. Mint észrevehetted e tervek egyike sincs meg manapság a világban. Mi történt?
Nos, abban az időben mindenki azt gondolta, hogy ez a jármű egyszerűen felborulna, annak ellenére, hogy Brennan ismételten elmondta, hogyha a gép elvesztené az energiáját, a jármű akkor is megállna a sínen, több, mint fél órán át, ami nagyon sok idő ahhoz, hogy a stabilizáló lábakat leengedjék. Még azután is, hogy ezt be is mutatta, a feltalálók és a nagyközönség nem lettek meggyőzve, és az ötlet elképzelés maradt. Mindkét prototípust roncsra bontották, és Brennan néhány évvel később sajnos meghalt egy közúti balesetben. De annak ellenére, hogy a koncepciót teljesen elhagyták, a giroszkópos egysínű vasút, ahogy ismerték, határozottan egy egyedi elképzelés volt, ami még ma is futurisztikusnak tűnik, annak ellenére, hogy több mint 100 éve találták fel, de végül a világ egy másik irányba ment, és a giroszkópos monorail történelem lett.
Iratkozz fel további videókért
Kiegészítés:
A giroszkóp vasúti felhasználása megtalálható például a MÁV vágánygeometriai mérőkocsijaiban is.
Ívekben a túlemelés (a centrifugális erő részbeni kiegyensúlyozása érdekében a külső sínszál túlemelt, azaz magasabban van), egyenes vágányszakaszokon pedig a kereszt-fekszint (a két sínszál magasság különbsége, ami ideális esetben nulla) mérésére használják.
Brendon a giroszkóppal azt oldotta meg, hogy a jármű az egyszál sínen haladás közben, de még álló helyzetben se boruljon ki.
Giroszkóp (a wikipédiából):
A giroszkóp a szögelfordulás és szögsebesség mérésére szolgáló eszköz.
Pörgő lendkerék; a gyors forgás okozta tehetetlenség elvén működő mérőműszer vagy eszköz, amely megtartja működési irányát vagy helyzetét; pörgettyű.
A repülőgépeken és hajókon is gyakran alkalmazzák a giroszkópot az iránytűk kiegészítéseként. A giroszkóp egy stabil irányt mutató műszer.
A giroszkóp egyik megvalósítása a mechanikus giroszkóp, vagy pörgettyűs giroszkóp, amely a fizikából ismert perdület-megmaradás törvénye alapján működik. Napjaink modern giroszkópjai azonban már az ún. rögzített giroszkópok közé tartoznak, ahol a szenzor a mérőeszközhöz van rögzítve. Ezek közé tartoznak a rezgőelemes giroszkópok, amelyek a Coriolis-erő kihasználásával működnek, valamint lézeres giroszkópok (gyűrűs lézergiroszkóp, üvegszáloptikás lézergiroszkóp).
A legegyszerűbb változata egy tengelyre rögzített, forgó lendkerékből áll. Amikor a kerék forgása közben az eszközt a tengelyre merőleges erőhatás éri, az eszköz „meglepő módon” a tengelyre és a külső erőhatásra egyaránt merőleges irányban fordul el.
A giroszkópot Léon Foucault francia fizikus találta fel és nevezte el 1852-ben, amikor egy, a Föld forgását igazoló kísérletén dolgozott (lásd Foucault-inga).
Alkalmazása
A giroszkópok leginkább az inerciális mérőegységekben (IMU) alkalmazzák. Giroszkópokat gyakran alkalmaznak iránytűk helyett vagy azok kiegészítéseként (hajókon, repülőkön, űreszközökön). Ha ugyanis az eszközt további két tengellyel látjuk el úgy, hogy a három tengely egymásra kölcsönösen merőleges legyen, hogy a giroszkóp tetszőleges irányba szabadon el tudjon fordulni, akkor a pörgő kerék megőrzi forgási tengelyének eredeti irányát, függetlenül attól, hogy a kerete hogyan fordul el.
A giroszkóp használható a stabilitás fokozására is. A legközismertebb ilyen előfordulása a kerékpár kereke, amelynek forgása megakadályozza, hogy a bicikli feldőljön. Minél gyorsabban forog a kerék, annál stabilabb a jármű. Minden biciklista tudja, hogy ha a kerékpár megdől, akkor a pörgettyűhatás a kormányt elfordítja: azaz a kerék tengelye az erőhatásra merőleges irányban fordul el. Hasonló funkciót látnak el a giroszkópok precíziós műszerekben és más járműveken is.
Ugyanez az alapelve számos közismert játéknak is, mint például a jojónak, a búgócsigának, a frizbinek.