[Al-Jazerea film]
(A beköszönő képen felbukkanó 13.000 km a Yiwu – Madrid távolság, a kisfilmen belüli másik táv (12.000 km) pedig a Yiwu – London távolság. A kisfilm második felében érdemes megnézni az építésnél használt gépeket)
[Első tehervonat Kínából az Egyesült Királyságba, Yiwu-tól – Londonig, 2017. január]
Kína megcsinálta a lehetetlent, épített egy vasutat, 13.000 km-en át, összekötve a keletet és a nyugatot.
Képzelj el egy vonatot, amely Kínából indul, áthalad sivatagi hegyeken és városokon, kilenc országon át, és Londonba vagy Madridba ér.
[12.000 km]
[Kína – Kazahsztán – Oroszország – Fehér Oroszország – Lengyelország – Németország – Belgium – Franciaország – Egyesült Királyság, keresztezve 9 országot]
Ez nem csak egy vasút, hanem egy modern mérnöki csoda, és a világ leghosszabb teherszállítási útvonala.
De hogyan és miért építette meg Kína ezt, ami egy ekkora projekt mozgatórugója, és mit jelent ez a globális kereskedelem és a hatalom jövője számára? Nézzük meg!
[Mega építkezések, Feliratkozva]
Több mint 1500 évvel ezelőtt a karavánok szállították a selymet, fűszereket és porcelánt szállítottak a veszélyes selyemúton, egy 6.400 km-en átívelő hatalmas hálózaton.
[(térkép, jobbról balra): Ázsia, Gokturks (Göktürkök), Északi Chen, Déli Chen, Északi Zhou, Himalája, Hephtimite (Heftaliták = fehér hunok), Sassanid (Szászánida) birodalom, Római birodalom, 6400 km]
Ez nem csak egy kereskedelmi útvonal volt, hanem egy kulturális szupersztráda, összekötve Ázsiát, a Közel-Keletet és Európát.
Manapság Kína újjáéleszti ezt az örökséget, de nem tevékkel, hanem egy 1 trillió (1000 milliárd) dolláros mega-projekttel, az úgynevezett „Egy övezet egy út” kezdeményezéssel (BRI), amit 2013-ban indított el. (A BR = Egy övezet egy út kezdeményezés).
[A Kína által javasolt (BR=) Egy övezet egy út kezdeményezés]
[(térkép balról jobbra): (barna útvonal: Európa, Közép Ázsia, Kína, kék útvonal: Európa, Indiai óceán, Dél-kelet Ázsia, Dél kínai tenger, Kína, Zöld útvonal: Földközi tenger, Perzsa öböl, Nyugat Ázsia, Közép Ázsia, Lila útvonal: Dél Kínai tenger – Déli Csendes Óceán]
Ez az ambiciózus terv újragondolja a globális összeköttetést a vasutakon, autópályákon, kikötőkön és még a digitális infrastruktúrán keresztül is.
[Selyem Út vonat, 12.000 km]
[(térkép balról jobbra): Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Lengyelország, Fehér-Oroszország, Oroszország, Kazahsztán, Kína, Yiwu]
A BRI vasúti hálózata immár összeköti az európai városokat és az ázsiai városokat, beleértve a rekordot döntő Yiwu –London és Yiwu – Madrid útvonalakat.
[Első tehervonat Kínából az Egyesült Királyságba, Yiwu-tól – Londonig, 2017. január]
[Yiwu – Madrid vonat]
Ezek a vasutak nem csak gyorsabbak, hanem a költség csak ötöde a légi teherszállításnak, és közben a szénarány töredékét jelentik. Szimbolizálják Kína vízióját a kontinensek egyesítésére és a globális gazdaság átalakítására, épp ahogy az ősi selyem út tette.
A Kína – Európa Vasút expressz nem csak egy útvonal, hanem egy hatalmas folyosó hálózat, amely két kontinensen áthaladva 217 várost köt össze 25 európai országon át, több mint 50 kínai várossal.
[(térkép balról jobbra): Prága, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Isztambul, Ankara, Kars, Törökország, Georgia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Xian]
Mintegy 73 tehervonat üzemel naponta, az ázsiai európai teherszállítás megdöbbentő 70 %-át szállítva.
[Az ázsiai európai teherszállítás 70 %-a]
Ennek a hálózatnak a középpontjában három fő-folyosóból álló rendszer áll, melyek mindegyike arra lett tervezve, hogy Kína és Európa különböző régióit szolgálja ki.
[Keleti útvonal]
A keleti útvonal a kínai tengerparti régiókban kezdődik. A vonatok Mongólián keresztül lépnek ki, és áthaladnak Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon, mielőtt elérnék Európát.
[(térkép): Németország, Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Mongólia, Kína]
A központi útvonal összeköti a közép-és dél-kínai gyártási csomópontokat, majd Mongólián és Oroszországon keresztül lép be Európába.
Aztán ott van a nyugati folyosó, ami kulcs-fontosságú Európának Nyugat-Kínával való összekötéséhez. Ez az útvonal keresztezi Kazahsztánt, majd Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül folytatódik, majd két ikonikus útvonalra szakad: az egyik Londonba a másik Madridba vezet.
A Yiwu – London útvonal 12.000 kilométer, és ez a világ második leghosszabb vasútvonalává teszi. Ezt a vonat mindössze 18 nap alatt teszi meg, áthalad Németországon és Belgiumon, keresztülmegy Franciaországon, és a Csatorna alagúton át lép be az Egyesült Királyságba, és Kelet-Londonban ér véget.
[Első tehervonat Kínából az Egyesült Királyságba, Yiwu-tól – Londonig, 2017. január]
A Yiwu London vasutat hivatalosan 2017. január 1-én avatták fel.
London a 15. európai város lett, amely vasúton csatlakozik Kínához.
[(térkép): Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán, Kína, Yiwu]
Az első vonat 30 konténert szállított, tele különféle árukkal, textilektől az elektronikáig, ami mutatja ennek a kereskedelmi útvonalnak a sokoldalúságát.
Eközben a Yiwu – Madrid útvonal a világ leghosszabb vasútja címet viseli, a 13.000 kilométeres hosszal.
2014-ben avatták fel, és a globális kereskedelem jelentős mérföldkövévé vált.
[(térkép): Madrid, Franciaország, Németország, Lengyelország, Fehéroroszország, Moszkva, Oroszország, Kazahsztán, Kína, Yiwu]
Az útvonal Lengyelországtól Franciaországon át Spanyolországig tart, a vonat 21 nap alatt teljesíti az utat.
Ez a kapcsolat új mércét állított fel a távolsági vasúti szállítás és a megerősített kereskedelem számára a Kína és dél-Európa közötti kapcsolatokban, az évente több mint 11.000 vonattal.
[A nagy jövő]
A hálózat kritikus élet-vonal a globális kereskedelem számára, amely az elektronikától és a textilektől a gépekig és luxuscikkekig mindent lebonyolít.
És Kína nem egyedül használja a vasutat a kereskedelem átalakítására.
Az Öböl vasút például egy ambiciózus projekt, mely az Arab-félsziget hat országát köti össze (több mint 2000 km hosszan.
[GCC vasútvonal, (piros): Javasolt útvonal, (kék): Alternatív bővítés]
A hat ország: Omán, Egyesült Arab Emirátus, Quatar, Bahrein, Szaud Arábia, és Kuwait. Az Egyesült Arab Emirségek = Abu Dzabi, Dubai, Sharjah, Adzsmán, Umm al-Kajvajn, Fudzserja, és Rász-el-Haima Ezekben az emírségekben az ETIHAD vasút)
[(térkép: A javasolt útvonal): Irak, Kuwait, (Kuwait város), Szaud Arábia, Egyesült Arab Emirségek, Abu Dhabi, Dubai, Fujairah (Fudzserja), Sohar, Oman, Muscat
(alternatív bővítés): Bahrein, Manama, Quatar, Doha,]
Ha kíváncsiak vagytok, hogy megtudjátok, hogyan formálja ez a régiót, nézzétek meg a videónkat az Öböl vasút projektről, amely egy hihetetlen története a céltudatosságnak és összekapcsolhatóságnak.
[190 millió$/mérföld = 74.1 milliárd Ft/mérföld = 46.3 milliárd Ft/km
A 250 milliárd dolláros vasút újra értelmezi a sivatagot, 7300-an nézték meg az utóbbi hónapban]
(250 milliárd$ = 102 500 milliárd Ft]
(erről a projektről film található a blogban: „A 100 milliárd dolláros vasút a sivatagban” címmel az Ázsia könyvtárban)
De természetesen semmi sem hiányzik a kihívásokból való méltányos részesedés nélkül, különösen a logisztika nagyon bonyolult. Miért?
[Kína]
Jól tudod, mi történik, ha több országot is bevonsz egy projektbe, különösen akkor, ha eltérő vasúti nyomtávokkal és infrastruktúrával rendelkeznek.
De mi pontosan a vasúti nyomtávolság? Egyszerűen fogalmazva a távolság a vágányban lévő két sínszál belső széle között. Gondold úgy, mint egy autó gumiabroncsainak távolsága, ha a kerekek nem illeszkednek az úthoz, az autó nem fog rendesen haladni.
A vonatok számára ez az össze nem illés (nyomtávolság eltérés) logisztikai fejfájást okoz, amikor a különböző országok eltérő nyomtávolságokat használnak.
[Szabványos nyomtávolság – 1435 mm, Orosz nyomtávolság 1520 mm]
Kínában és nyugat-Európa nagy részén a vágányok nyomtávolsága a szabványos nyomtáv, 1435 mm. Azonban Kazahsztánban és más volt szovjet államokban a sínek nagyobb nyomtávolságra vannak lekötve, 1520 mm-re. Hogy ezt megoldják, a vonatoknak útjuk során kétszer kell nyomtávot váltaniuk. Először a kazahsztáni határnál, ahol a szabványos nyomtáv megváltozik szélesebb nyomtávolságra, és még egyszer a fehérorosz – lengyel határnál, ahol visszatérnek a szabványos nyomtávolságra az európai szakaszon (a madridi célállomáshoz még egy nyomtávváltozás van). Ezeket az átmeneteket úgy érik el, hogy a konténereket átrakják a másik nyomtávra tervezett vasúti kocsikra, vagy forgóváz cserékkel. Ez utóbbi eljárás magába foglalja a kocsik leemelését a jelenlegi forgóvázakról, és áthelyezésüket a másik nyomtávú forgóvázra, ami megfelel a nyomtávolságnak.
Ez olyan, mint egy boxutca (a Forma 1 versenyen) a vonatok számára, de nagy léptékben.
A projekt azonban erősen támaszkodott a meglévő infrastruktúrára, minimalizálva az új vágányépítés szükségességét. Ehelyett a hangsúly a logisztikai kihívások megoldásán és a kilenc érintett ország nemzeti vasúti rendszerei közötti koordináción volt. A legjelentősebb erőfeszítések olyan infrastruktúra létrehozására irányultak, amely képes kezelni a nyomtáv átmeneteket azon kritikus pontokon, ahol a vonatoknak alkalmazkodnia kell az eltérő vasúti nyomtávolságokhoz.
De mi a helyzet magával az építéssel? Egy vasút építés korántsem egyszerű. Alapos előkészítéssel kezdődik, ahol a terepet kiegyenlítik, a talajt stabilizálják, és vízelvezető rendszereket telepítenek, hogy megakadályozzák a víz összegyűlését.
[Stecol Zrt.]
Egy réteg zúzottkövet, ami ágyazatként ismert, terítenek el, hogy elnyeljék a rezgést, és stabilitást biztosítsanak a vágányoknak. Ezután acélsíneket és betonaljakat, és ezeket alátámasztó keresztgerendákat építenek be, amelyek a vasút gerincét alkotják.
A Kína építette mega-projektek olyan egyszerűnek tűnnek, mint egy ház építése.
Az egyik titkuk a korszerű gépek, amiket kifejezetten ezekhez a kolosszális vállalkozásokra gyártottak.
Vegyük például a vasutakat! Kína olyan élvonalbeli gépeket alkalmaz, amiket a vasútépítési eljárás forradalmasítására terveztek, mint pl. az SLJ900-32 hídépítő gép, becenevén a Vas szörny.
Egy 640 tonnás BMF? (gép), mely hihetetlen pontossággal képes az előre-gyártott vágánymezőket emelni és elhelyezni.
64 kerékkel rendelkezik 4 szakaszon, és 90 fokban is el tudja forgatni a szakaszokat. Így a darus módszerekhez képest hatékonyabb vágány fektetést tesz lehetővé, kihívásokkal teli terepen.
Ez a gép drasztikusan csökkenti a kézi munka szükségességét és felgyorsítja az építést (csökkenti az időtartamát), amikor nagysebességű vasút építésről van szó.
Kína itt nem áll meg, a Cunlun hídgerenda fektető egy kritikus szereplő. Ezt a 967 tonna súlyú és 116 méteres masszív gépet kifejezetten a dupla L szekrényes gerendák beépítésére tervezték a nagysebességű vasúti hidak számára.
A dupla L szekrényes gerendák speciális tartó szerkezetek, amiket a vasút- és hídépítésben használnak. Képzeld el ezeket óriási üreges gerendákként, melyek formája egy pár L, egymással szemben egy dobozt alkotva. Ezek hihetetlenül erősek, de üreges kialakításuknak köszönhetően könnyűek. Ez a gép a modern vasútépítési technológia csúcsát képviseli, ami gyorsabb és biztonságosabb hídépítési eljárásokat tesz lehetővé.
Maguknak, a vágányoknak a fektetésében a CYP500 vágányfektető alapvető szerepet játszott. Ez a gép naponta körülbelül 2 km vágányt tud lefektetni, meghaladva a 1.5 km-es szabványos napi haladást. Szabványosított működési eljárásai kivételes pontosságot biztosítanak még változó körülmények között is.
De a nagysebességű vasút építése nem mindig sima ügy.
Vegyük pl. Kalifornia 100 milliárd dolláros (39000 milliárd Ft) nagysebességű vasúti projektjét. Ez egy teljesen más történet. Kíváncsi vagy azokra a kihívásokra és késésekre, amelyekkel szembesültek?
[98 milliárd dolláros vasút, a világ legdrágább vasúti projektje]
Nézd meg a videónkat, amely beleveti magát ennek az ambiciózus vasúti projektnek a hányattatásába.
[Építsük a kaliforniai nagysebességű vasutat]
Itt az STK (alépítmény vizsgálat) a kínai hatékonyság kontrasztja.
[Kínai tehervonat, az áruk hosszú utat tesznek meg Londonig]
[Első tehervonat Kínából az Egyesült Királyságba, Yiwu-tól – Londonig, 2017. január]
Egy másik lenyűgöző tulajdonság az infrastruktúra azon útvonalak mentén, ahol a Yiwu – London összeköttetés például az ikonikus csatorna alagutat használja, mely zökkenőmentesen összeköti az Egyesült Királyságot és a szárazföldi Európát.
[(térkép): Anglia, Dover, Vasúti alagutak, a Dover-i tengerszoros, Calais, Franciaország, 50.5 km, Shakespeare szikla – Puits de Sangatte 37 km]
A speciális átrakási lehetőségek a nyomtávváltó pontok, mint pl. a fehérorosz – lengyel határon, lehetővé teszik a gyors és hatékony teher átrakást, biztosítva, hogy a teherszállítás jelentős késések nélkül történjen.
Hidakat, alagutakat és ágyazatnélküli vágányokat építettek, élenjáró technikákat használva, hogy megfeleljenek a nagysebességű, nagytávolságú közlekedés követelményeinek. Természetesen egy ilyen ambiciózus projektnek meg vannak a maga kihívásai, a precíz vágány kiirányítás és szintezés létfontosságú, különösen azokon a területeken, ahol gond van az alépítménnyel. A környezeti aggodalmak, tartalmazva a vízszennyezést, és az élőhely megzavarást, innovatív enyhítő stratégiákat és harmonizált vasúti szabványokat igényelnek kilenc országon keresztül, ahol minden országnak meg vannak a maga szabályai, nyelvei és műszaki rendszerei, igényelve a nemzetközi együttműködés és megvitatás példátlan szintjeit.
[Kína Vasúti Expressz]
De miért építették meg? Ezt a kérdést könnyű megválaszolni: pénz és hatalom.
Yiwu a világ legnagyobb nagykereskedelmi piaca kis árucikkekre, egy hely, ahol évente több milliárd dollár értékű terméket gyártanak és adnak el, a játékoktól és ruházati cikkektől az elektronikai cikkekig és háztartási cikkekig. Yiwu gyárai több mint 50.000 féle terméket állítanak elő, ez a globális alacsony-költségű gyártás gerince. Yiwu éves kereskedelmi mennyisége körülbelül 85 milliárd dollár arról, és a sikere attól függ, hogy ezek az áruk milyen gyorsan juthatnak el a piacokra. Ez az, ahol a Kína Európa vasút belép. Az áruk hajóval történő szállítása 30-45 napig tart, miközben a vasút ezt lecsökkenti mindössze 18 napra.
Ez a gyorsabb szállítás azt jelenti, hogy a vállalkozások pénzt takarítanak meg, az ügyfelek gyorsabban hozzájutnak a termékeikhez, és Yiwu versenyképes marad a globális kereskedelemben. A vasút hatása óriási, csak 2023-ban több mint 1.9 millió konténert szállított, amik mindent tartalmaztak az autóktól, a gépektől az élelmiszerekig, háztartási cikkekig.
Az indulása óta a vasút 380 milliárd dollár (148 200 milliárd Ft) értékben szállított árut, és ez gyorsan növekszik. 2011-ben a rendszer csak néhány vonattal indult, de 2023-ra évente több mint 177.000 vonatot közlekedtettek, 223 várost összekötve Ázsia és Európa szerte.
[(térkép a 12.000 kilométeres útvonalról)]
De a pénz nem az egész történet. Ez a vasút a hatalomról is szól. Összekötve Yiwu-t olyan városokkal, mint London, Madrid és Hamburg, Kína megerősíti befolyását Európában. Ezek a kapcsolatok nem csak a kereskedelemről szólnak, hanem a kapcsolatok kiépítéséről is, és bemutatják, hogy Kína vezető szerepet tölthet be a globális logisztikában, például a Yiwu – London útvonalon. Ez közvetlen kapcsolatot biztosít Kínának az Egyesült Királysághoz, ami még fontosabbá vált brexit után, amikor az Egyesült Királyságnak új kereskedelmi kapcsolatokra volt szüksége az Európai Unión kívül.
[(térkép, balról jobbra): Párizs, Rotterdam, Marseille, Velence, Helsinki, Athén, Isztambul, Moszkva, Nairobi, Teherán, Karachi, Colombo, Kolkata, Kuala Lumpur, Hanoi, Xian, Chongqing, Fuzhou, Peking, Shanghai]
A Yiwu –Madrid útvonal, a világ leghosszabb vasútvonala, 13.000 km-es hosszal köti össze Kínát Dél-Európával, segítve kiterjedését, hogy keresztül érjen a kontinensen.
[A selyem út felélesztése, Yiwu – Madrid tehervonat hasznára van a Kína – Európa kereskedelemnek]
Ez a vasút kulcs-fontosságú része a Kína által kiépített „Egy övezet egy út” kezdeményezésnek, ami egy globális stratégia a kereskedelmi útvonalak átalakítására. Összekötve oly sok várost, hatékonyabbá téve a kereskedelmet, a vasút segít Kínának megerősíteni pozícióját globális nagyhatalomként.
Ma a vasút kezeli az ázsiai és európai teherszállítás 70%-át, bemutatva, hogy mennyire létfontosságúvá vált Kína „Egy övezet egy út” kezdeményezése, ami átformálja a globális kereskedelmet.
[(térkép): Új selyem út gazdasági öv: Velence Olaszország, Moszkva Oroszország, Isztambul Törökország, Urumqui Kína, Xian Kína, Peking Kína,
Új tengeri selyem út: Velence Olaszország, Nairobi Kenya, Xian Kína, Kulala Lumpur Malajzia, Fuzhou Kína]
És a Kína – Európa vasút, ennek az átalakulásnak az egyik sarokköve. Ez nem csak egy vasút, hanem Kína ambícióinak nyilatkozata, egyesítve a kontinenseket, fellendítve a kereskedelmet és kiterjesztve annak hatását a
gyorsabb szállítási időkkel, alacsonyabb költségekkel, és egy hatalmas csatlakozási hálózattal. Egyértelmű, hogy miért számít ez a projekt.
De itt van a nagy kérdés: ez a vasút csak egy eszköz a jobb kereskedelemhez, vagy egy szélesebb terv a globális hatalom számára? Oszd meg velünk gondolataidat az alábbi megjegyzésekben. És ha kíváncsi vagy több Mega projekt történetre, iratkozz fel további filmekért. Köszönet a megtekintésért!
[Megabilds]