[100 M bemutatja]
[Zene]
A 21. században nyugodtan elmondhatjuk, hogy az emberi faj teljesen elérte azt, hogy mindenfajta mozgás figyelembe véve, utazhatunk a földön, vízen és levegőben és még az űrben is.
Ez mind az állandó feltalálási igénynek köszönhető, párosulva a soha véget nem érő vággyal, hogy készítsünk tengeralatti alagutakat. Ezek valószínűleg a feltalálás fő láncszemei, amik megjelentek az évek során egy közlekedési formaként.
[hyperloop one]
Kitöltik azt a helyet, ahol más formák, mint például a kompok és hidak nem felelnek meg.
[10 víz alatti vasúti vágány szerte a világban]
A mai videóban megtekintjük a top tengeralatti vasúti vágányokat, az építésük különböző fázisaiban, és maradunk ráhangolva a legjobb ilyenfajta összeállításra, ha már befejezést nyert.
Seikan alagút
A Seikan alagút két-vágányú vasút, ami Japánban található.
Az alagút hossza körülbelül 54 kilométer.
Fontos megjegyezni, hogy e hossznak csak egy része van a tenger alatt, körülbelül 23 kilométer.
Valószínűleg ez a legfontosabb része, mivel megkönnyíti a hozzáférést a Japán szigetek Honshu és északon Hakodate sziget között.
[Seikan alagút, Shin-Aomori állomás – Shin-Hakodate-Hokuto állomás]
A két szigetet elválasztja a Tsugaru tengerszoros.
A második alagút egész nagy név a világ alagútjai között. Ez mostanáig a leghosszabb a tengeralatti részével.
Abban is második, mint a legmélyebb és leghosszabb fővonali vasúti alagút a világban.
A top helyet ezekben a kategóriákban a Gothard bázis alagút foglalja el. A bázis alagutak a hegy lábánál találhatók.
A második alagutat 1988-ban fejezték be, és körülbelül 7 milliárd dollár költséggel. Ez messze több volt, mint a kezdeti tervezett költség, a gyorsan növekvő anyag költségek miatt.
Az építést szükségessé tették a komp balesetek, amik 1.400 emberéletet követeltek egyetlen év alatt.
9.
Bohai tengerszoros alagutat Talian és Jentaj alagútnak is nevezik. (Kína) (Észak Koreától kissé nyugatra)
A víz alatti alagútnak még meg kell valósulnia, de ez már nincs olyan messze.
A mozgó darabokat már összeállították, és most már csak a projekt kezdése kérdés.
Úgy becsülik, hogy ha az építés elkezdődik 2020-ban, az alagút készen lesz 2039-ben.
Lehet, hogy még messze van a megvalósítástól, de ami számít, hogy a terveket már formálisan benyújtották, és a költségbecsléseket már hivatalosan felvázolták.
Ha a projekt szinkronban van az egyenes, tengeren keresztüli közlekedési útvonallal, akkor eredeti áron meg kell építeni 200 milliárd jen költséggel, ez körülbelül 32 milliárd dollár.
A jelenlegi költségbecslések figyelembe vették ezt a kezdeti becsült növekedést, körülbelül 300 milliárd jennel, ami egyenértékű 43 milliárd dollárral. Az alagút Leo dong (Liaotung) és Chan dong (Szantung) félszigeteket szándékozik összekötni, Talian és Jentaj városokat, külön-külön: Ez a leghosszabb víz alatti alagútnak van tervezve, melynek hossza 123 kilométer. Készítünk egy ikon-t, és csatorna alagutakat is. E hossz jó része, körülbelül 90 km lesz a tenger alatt, keresztülhaladva a Bohai (Bo) tengerszoroson.
Csatorna alagút
(A kép feliratai: Angol csatorna
Az alagút 50 km hosszú, melyből 38-39 km van a tenger alatt, a leghosszabb tengeralatti alagúttá téve a világon
UK = Egyesült Királyság, Folkestone – Az alagút áthajtva kréta és agyag rétegeken – UK/francia határ – Franciaország, Calais.
Kürtő minden 250 méterben, hogy kiegyenlítse az alagút légnyomást.
Keresztjárat minden 375 méterben.
Vonat alagút, északra haladva (Franciaországból UK-ba).
Vonat alagút, délre haladva (Az Egyesült Királyságból Franciaországba)
Kiszolgáló alagút, magasabb légnyomáson tartva, hogy megelőzzük a füst és égéstermékek bejutását.
Alagutak keresztszelvénye:
Evakuálási járda, Hűtő rendszer, Autókat szállító vonat
Vezetett üzemi mentő járművek.)
A Csatorna vagy hivatalosan csatorna alagút, körülbelül 50 kilométer hosszú Anglia és Észak Franciaország között.
[Dover, Folkestone, Folkestone végállomás, M20-as sztráda, Calais, Coquelles végállomás, A26 sztráda]
Angliában az alagút Folkestone-ban (Kent megye) ér véget, Francia oldalon a végállomás Coquelles, Calais városa mellett van. Ez az egyetlen fix kapcsolat Nagy-Britannia és az európai szárazföld között. A víz alatti szakasz körülbelül 38-39 km, a leghosszabb ilyen alagúttá téve a világon. Az elképzelés ezen alagútra oly régen kezdődött, mint 1802, de a brit oldal kételkedése miatt, hogy hogyan fog kihatni a nemzeti biztonságra, a tervet elvetették. Mindamellett, egy kísérlet történt a 19. század végén az angol oldalon. Ez egy ajánlattétel volt, hogy kényszerítsék az angol kormányt, hogy vegye magához a kezdeményezést. Végül a hivatalos projekt megkezdődött 1988-ban, és elkészült 1994-re, amikor megnyílt a Csatorna alagút. Kezdetben úgy becsülték, hogy az egész vállalkozás 5.5 milliárdba kerül az akkori árakon. Ezzel a mértékkel ez volt az eddigi legdrágább projekt. A végén a projekt elnyelt körülbelül 9 milliárdot a becsült költség felett. Az alagút azonban létfontosságú a két ország összekapcsolásában. Az alagút konfliktus forrása is volt Franciaország és az Egyesült Királyság között, amiatt, hogy emberek megpróbáltak illegálisan belépést nyerni az Egyesült Királyságba.
Helsinki – Tallinn alagút
A Helsinki –Tallin alagút építését még meg kell kezdeni. Még mindig csak javaslati fázisban van.
Alternatívaként utalva rá, mint Helsinki alagút, a tenger alatti vasúti átjáró célja, hogy összekösse Észtország és Finnország fővárosait. A projektnek esélye volt egy ideig, most a jelentések visszadatálódnak 2009-re, amikor a tanulmányokat végezték.
[Tallinn – Teher végállomás és depók – Yiimsi –Aegna saar – Tallinnamadal – Finn öböl – Uppoluoto – Helsinki Pasila Városközpont – Helsinki Vantaa repülőtér]
Úgy volt, hogy mindkét város lefedi a költség egy részét, és a maradékot adja az Európai Unió.
Öt évvel később egy 100.000 €-s nagyságrendű magántanulmány lett bejelentve.
A szinkronizált felmérés volt az első ilyen az alagútról.
A finanszírozás zömét az EU szolgáltatta. A maradék szakasz szét lett osztva tallini vállalkozók és az észt kormány között. A tanulmány megállapította a becsült költséget a teljes projektre 9-13 milliárd € között.
[Vasúti alagút – Feltáró galéria, szellőztető alagút, szerviz alagút – Vasúti alagút]
[Hajó közlekedési gyakoriság: 1 óra 40 perc áprilistól októberig, 2 óra az év többi részében
Helsinki városközpont – Vonat gyakoriság: 30 perc – Tallinn Ülemiste]
A Helsinki – Tallinn alagúttól elvárják, hogy jelentősen ösztönzi a két város gazdaságát, kényelmes közlekedést ajánlva, mind az embereknek, mind a teherszállításnak. A becslések szerint az alagút szállítani fog összesen 12.5 millió embert évente, ha már befejezést nyert.
6.
Marmaray alagút
A Marmaray alagút Isztambulban van, Törökország. Ez az első szabványos nyomtávú vasúti kapcsolat Ázsia és Európa között. Az alagút neve kombinációja a Marmara (a projekt egy C vonala délen, és a „ray” szavaknak, ami egy török szó a vasútra.
[max –61
- 93.20
- 106.4] (mélység méterben).
Az alagút teljes hossza körülbelül 77 km, a Boszporusz tengerszoros alatti 15 km nélkül. A keskeny és egyenes szavakat használják a világban a nemzetközi navigációhoz.
A projekt első fázisa 2004. májusban kezdődött és 2008. októberben befejeződött.
[205 alagút]
A hivatalos megnyitó 2009. áprilisára lett beállítva, de archeológiai és történelmi leletek ezt jelentősen megkésleltették, 2013-ra
A teljes, csaknem 80 km hosszú alagút, hivatalosan 2019. március 12-én nyílt meg.
Összességében a projekt körülbelül 2.5 milliárd dollárba került. A korábban említett késésekkel, amik felelősek durván 500 millió dollárért, a finanszírozások zömét egy japán nemzetközi részvénytársaság ügynökség nyújtotta és az Európai Beruházási Bank.
A megnyitás utáni első két hétben legalább 4.5 millió ember használta az alagutat. Mostanra ez az emlék már hat hónapos, és több mint 21.4 millió ember utazott át rajta. Jelenleg 120.000 utas halad át rajta mindennap. Érdekességképpen az elképzelés e projektre először a 19. században lett felvetve egy török szultán által, lévén egy aktív anatóliai csomópont mellett. Sok gondolatot kellett beépíteni az alagút tervezésébe, megbirkózni egy földrengéssel, abban az esetben, ha előfordulna.
5.
Temze alagút
A Temze alagút a legrégebbi víz alatti vasúti átjárók között van, a 19. században épült 1825 és 1843 között, a Temze folyó alatt. Így az első olyan szerkezet, amit meg kellett építeni egy hajózható folyó alatt.
Összeköti a Wapping és Rother (Rortherhitte) londoni kerületeit. 396 méter hosszú. Ez nem volt mindig vasúti alagút, habár a kezdeti terv lóvontatású kocsikról szólt, de úgy végződött, hogy nagyobb részben gyalogosok használták. Ez így volt 1869-ig, amikor is átalakították vasúti alagúttá. Ez volt az első olyan projekt, ami a Thomas Conway és Mark Isambard Brunel által újonnan feltalált alagút-fúró pajzzsal épült meg. A projektet magán befektetők finanszírozták, a legjelentősebb összeget Wellington hercege adta.
4.
Mumbai – Ahmedabad nagy sebességű vasúti korridor
A korridor India első nagy-sebességű vasútvonalán lesz, ha már befejezik. Mostantól még csak egy irat, de az építkezés terv szerint 2020 áprilisában kezdődik és 2023 végére készül el. Egy nagyon ambiciózus projekt, ami először 2009-2010-es vasúti költségtervben merült fel, öt másik szintén nagysebességű vasúti projekttel együtt.
A kezdeti hosszat 650 kilométernek javasolták, ez lett volna, ha a vasút vonal elkészül Mumbai és Ahmedabad között, de számos probléma miatt a korridor kezdőpontja Mumbai-ba került, ami azt jelentette, hogy a teljes hossz lerövidül, alig több mint 500 kilométerre. Ebből csak egy kis szakasz körülbelül hét kilométer volt a tenger alatt. Ez azért történt, hogy megőrizzék a növényzetet Thana és Bharata között, ahol néhány helyen a korridor keresztül halad.
Összesen a korridor 21 kilométere lesz a föld alatt.
A teljes projektet 15 milliárd dolláros költségűnek becsülik, melynek alig több mint 8 százalékát a japán G ICA nyújtja. Továbbá Japán fogja szállítani a korridor építése közben használt alkatrészek egy részét is.
3.
Penang tenger alatti alagút
A Penang tengeralatti alagút még építés alatt áll. Az építés 2016-ban kezdődött, és elvárt, hogy elkészüljön 2025-re.
[Penang sziget, George Town – komp – Butterworth
Penang híd, a pontozott vonal a Penang tenger alatti alagút (javasolt)]
Az alagutak a nagyobb „Penang közutak és alagutak” projekt része.
Ha befejeződik ez lesz az első vízalatti alagút Malájziában. A nagyobb Dél-kelet Ázsiában ez a második ilyen alagút lesz. A másik a Marina parti sztráda (MCE) Szingapúrban, amit befejeztek 2013-ban.
A Penang alagút 7.2 kilométer hosszú Butterworth és Georgetown között (utóbbi a Penang szigeten). Úgy becsülik, hogy a projekt körülbelül 6.3 milliárd malájziai ringgit-be fog kerülni, ami 1.5 milliárd dollárral egyenértékű.
Az alagútról elég sok vita folyt. Voltak kísérletek, hogy megvesztegessék a malájziai Anti-korrupciós Bizottságot, egy ajánlattételben, hogy megállítsák a projekt kivizsgálását, és a konzorcium csúcs kivitelezője a BuCG Sdn Bhd a fővállalkozó is meg lett vádolva shillingek millióival, a projekttel kapcsolatban. Malájzia vezetése is belekeveredett a projekt körüli vitába, a korábbi miniszterelnökről és számos egyéb csúcsvezetőről azt mondják, hogy több száz milliót fogadtak el jutalékként, a jelentések szerint, egy malájziai blogger által.
Most itt az idő a mai nap legjobb dokumentumához.
[100 M legjava]
A nap fotóját egy feliratkozónk küldte el nekünk, Ha ráakadsz erre a képre on-line, és valaki több részletet tud, csak küldje át nekünk, esetleg felvázolhatjuk egy jövőbeli videóban.
2.
Dubai lebegő alagút
Nem tudtuk megtalálni a tényleges forrást ehhez a képhez, így lehet, hogy Photoshop, de véletlenül rábukkantunk egy elég közel álló valós projektre, a dubai lebegő vonatra.
Nem titok, hogy Dubai egy top versenyző, amikor jön és lerombolja, hogy hogyan nézzük a szerkezeteket és technikát általánosságban, és ez pontosan az, amit tenni akarnak ezzel a korábban soha nem látott lövedék vonat alagúttal. Ez Fujairah és Mumbai indiai város között lesz. Ebben az értelemben körülbelül 2.000 kilométer hosszban kell a projektet elkezdeni.
Természetesen van néhány probléma, amit meg kell oldani. És mit gondolsz, mennyire páratlan ez az alagút.
Fogadjunk, hogy rengeteg tervezés lesz, amit el kell végezni. Eltérően azoktól a tengeralatti alagutaktól, melyek fixek, a kérdéses alagút egy fajta lebegő cső lesz, amiben a vonatok áthaladnak. Azt nem tudni, hogy a projektnek mikor lesz vége, de az UAE vágányépítési rekorddal haladva, biztos lehetsz benne, hogy meg fog valósulni.
Elmentettem a legjobbat legutoljára, de előtte van egy gyors felhívásom, ami 45 másodpercet vesz igénybe, hogy megnyomd a like gombot és a feliratkozást, a következő öt másodpercben. Kapni fogsz 10 év csodálatos szerencsét, csak próbáld ki, tényleg működik.
[Kihívások előttünk]
Kelet-nyugati metró alagút
Az utolsó tengeralatti alagutunk, és videónk Indiából van. Most már hagyjuk a nagy-sebességű vasúti korridorokat. A kelet-nyugati metró alagutat még meg kell nyitni a használatra, de eltérően a nagy-sebességű vasúti projekttől, ennek az alagútnak az építése folyamatban van.
A folyamat 2016 márciusában kezdődött, és várható, hogy 2021-re az alagút készen lesz, hogy használják.
Áthaladva a Hooghly (Hügli) folyó alatt a metró alagút lesz az első ilyen projekt Indiában.
10.8 kilométer hosszával az alagút célja, hogy összekösse Kolkata-t és Hora-t (Howrah).