(Wikipédiából)
Fő nyomtáv: 1435 mm
Fő áramrendszer: 25kV 50Hz váltakozó áram
Kétvágányú vonal: 907 km
Villamosított vonal: 640 km
A mindössze 2667 km hosszú vasúthálózatot magáénak tudható, több szigeten elterülő Dánia valószínűleg Európa perifériájának számítana, ha nem rajta keresztül bonyolódna majdnem a teljes észak–dél irányú teherforgalom. Különösen megnőtt az ország jelentősége azáltal, hogy immár mind közúton, mint vasúton komp nélkül meg lehet tenni az utat Svédország és Németország között. Azért persze a kompok sem szűntek meg. Részben azért, mert áraikat csökkentve még mindig olyan szolgáltatást képesek nyújtani, amely versenyképes az új hidak és az autópályák díjaival, másrészt mivel egyes viszonylatokon még mindig gyorsabb, ha a kompot veszik igénybe.
Persze a tehervonatok annyira nem sietnek, így azok szigetről szigetre keresztülhaladva az országon immár kompozás nélkül érnek el céljukhoz. Ez azért is előnyös, mivel a vasúti kompozás a technológiai sajátosságok miatt idő-, létszám- és eszközigényes tevékenység.
A dán vasúti liberalizáció
Az ország fontos tranzitszerepének ismeretében különösen örömteli, hogy a dánok kulcsszerepüket nem a monopolhelyzetű vasúttársaságuk megsegítésére használták fel, hanem a svéd és német államokhoz hasonlóan, ők is a pályák szabad hozzáférése mellett döntöttek.
1999. január 1-jére már több részre darabolták a „Danske Statsbaner”-t (DSB). A személyszállításra három leányvállalat jött létre: a DSB InterCity, a DSB Regio és a DSB S-Tog; utóbbi a Koppenhága körüli elővárosi közlekedésért felelős. A DSB Gods néven pedig az árufuvarozást szervezték ki. A pályák fenntartását és a forgalom irányítását jelenleg a BaneDanmark nevű utódcég végzi.
Egy, a monopolhelyzet alól épp csak felszabaduló piacra nehéz újonnan érkezőknek betörni, és a vasút üzemeltetés piacán ez nem tűnik különösen túl jövedelmezőnek. Célravezetőbb lehet a korábbi céget felvásárolni. Így tett a német állami vasúttársaság áruszállító cége, és az épp két éve leválasztott DSB Cargo céget 2001. január 1-jén megvette, ami felvéve az anyavállalat nevét, ma Railion Denmark A/S néven végzi tevékenységét.
Dánia vasúti személyszállítása
A hajózásmentes vonatközlekedés biztosításhoz két helyen kellett hidat építeni. Az elsőt az ország közepén Nyborg és Korsor között. Ennek (is) köszönhetően az 1980-as évek elejei 3 óra 40 perces menettartam 2 óra 3 percre szelídült. Ennél is nagyobb hatású az Øresund-szoroson átvezető híd, alagút, mesterséges sziget rendszer. A 40 perces komp menettartamot és a kikötők és a város közötti autóbusz utat 35 perces, a koppenhágai repülőteret is érintő vonatút váltotta fel. A két város között nappal 20 percenként, éjszaka óránként jár a vonat a hét minden napján.
Jövőbeli tervek
A dán kormány nagy többséggel jóváhagyott egy 100 milliárd dán koronás, 17,2 milliárd dolláros tervet, amelyet 2010 és 2020 között a vasúti infrastruktúra fejlesztésébe fektetnek be. A legtöbb befektetés célja a közösségi közlekedés javítása, mivel ott a legnagyobb az elmaradás. A cél a többlet kapacitás biztosítása, a növekvő utazási igények kielégítése. A terv részeként 24 milliárd dán koronát kíván az infrastruktúra igazgatója az ERTMS fejlesztésére költeni, amely 2020-ig felváltaná a jelenlegi biztosítóberendezési rendszert. Az ERTMS rendszert legelőször a Koppenhága – Malmö, Svédország, az Øresund hídon valósítanák meg, összhangban a Malmői alagút megnyitásával, melyet ERTMS rendszerrel látnak el.
Az eljutási idő Koppenhága – Odense vonalon 15 perccel lesz rövidebb, és 1 órára csökken. Ugyancsak 1 órára csökken majd az utazási idő Aarhus – Aalborg között. A jelentős nagyvárosok között az egyórás eljutási idő megvalósításához a jelzőberendezések modernizálása mellett, új, 200 km/h sebességre alkalmas vonalakat építenek ki.
Vasúti kapcsolata más országokkal
- Svédország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 15 kV 16,7 Hz AC / 25 kV 50 Hz AC az Øresund hídon át
- Németország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 15 kV AC / 25 kV AC
- Norvégia – azonos nyomtáv – azonos áramrendszer